Fű alatt viszi a pénzt az állam az egészségügytől

Az államosított kórházak sorra kapnak olyan feladatokat, amelyek nekik költséget, az államnak viszont bevételt jelentenek. Egyes szakértők több tízmilliárd forintra becsülik a gyógyításból így elvont összeget. Pontos szám azért nincs – állítják az érdekvédők –, mert hiába kérnek, nem kapnak adatokat, írja a Népszabadság.

Bár a kormányzati kommunikáció szerint – a Széll Kálmán Terv 100 milliárdos gyógyszerkassza-kurtításán kívül – egyéb forráskivonás nem történt, a valóságban az intézményeknek máig nem fizették ki a kötelező minimálbér-emelést. A kórházak járulékbefizetései viszont nőttek a minimálbér-emelés következtében. Mivel állami kézbe kerültek az intézmények, nem kapták meg az alacsony jövedelműeknek járó bérkompenzációt, de nem részesülnek olyan állami juttatásból sem, mint például a Start-kártya-kedvezmény. Ez utóbbit csak azért nem kapják, mert a kincstár nem kérdezi le saját programjából, hogy az egyes kórházakban kiket érintene.
Csak ezt a néhány tételt tízmilliárdos összegre becsülték a lapnak nyilatkozó szakértők. 

További fél-, egymilliárddal javítja az állam és rontja az egészségügy költségvetési egyensúlyát, hogy a kereskedelmi bankoktól az államkincstárhoz került az intézmények számlavezetése. Kisebb moraj futott végig a szakmai hallgatóságon, amikor két hete a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub rendezvényén az Egyesített Szent István és Szent László Kórház gazdasági igazgatója elmondta, hogy mivel járt a bankváltás. A magánpénzintézet évente 4,4 milliót kért a számlaveze-téséért, és 22,7 millió forint kamatot írt jóvá a kórháznak.