• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Velkey: több pénzt kell tenni a rendszerbe

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

Le kell számolni a pazarló egészségügy mítoszával a kórházszövetség új elnöke szerint.

Az egészségüggyel könnyű felületes és átmeneti politikai népszerűséget szerezni, de az érdemi és mélyreható változásokhoz sokkal több idő kell egy ciklusnál. A politika azonban voksokban gondolkodik, és ez talán az egészségügy kudarcának egyik fő oka – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség új elnöke.

Szabályozott formában a magánbetegek ellátásának engedélyezése a közintézményekben  valóban nagyon jó lehetőség arra Velkey szerint, hogy pótolják azokat a forrásokat, amelyek hiá-nyoznak az intézmények működtetéséhez, az orvosok, ápolók megélhetéséhez. Sok kórház, köztük az új elnök által irányított Bethesda kórház is elindult ebbe az irányba, például plasztikai beavatkozásokhoz bérbe adják a műtőnket, fizetős szűrővizsgálatokat végeznek, egy német gyereksebész mellett asszisztálnak a kórház munkatársai.

Velkey szerint ha továbbra is megfelelő színvonalú marad a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügy, és nagyon világosan elkülönül a magán-, illetve a közellátás, senki sem jár rosszul. 

Úgy véli, hogy általában a humán szférát, ezen belül az egészségügyet éppúgy, mint az oktatást, alulértékeli, nem a súlyának megfelelően kezeli a politika. Állítja, tisztában van a lehetőségekkel, de ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból, prioritás-váltás kell, és nem csak gesztusszinten. A béremelés, ami csak ebben az ágazatban történt nagy fegyvertény, de nem elég ahhoz, hogy markáns fordulatnak lehessen tekinteni.

Nagyon veszélyesnek minősíti, hogy az intézményrendszer folyamatosan több tíz, de inkább százmilliárd forintnyi számlatartozást görget maga előtt. Az ellátórendszer súlyos működési zavarát rejti magában, mert akár a beszállítói, akár a munkavállalói, akár a menedzsment oldal hozzáállása megváltozik, dominószerűen dől be minden.

Velkey szerint be kell látni, hogy több pénzre van szükség, és le kell számolni a pazarló egészségügy mítoszával. Egy ilyen nagy, sok százmilliárd forintot mozgató rendszerben mindig akadnak kirívó példák, de állítja, az egészségügy ma már takarékosabban működik, mint sok más, köztük adminisztratív szektor.

Mint mondja, csodák nincsenek, pénzt kell a rendszerbe tenni ahhoz, hogy a kórházak működőképesek maradjanak. A gazdaság egyetlen szereplőjétől sem várható el, hogy lényegében egy évtizednyivel ezelőtti költségvetési szinten működjön a mai elvárások szerint hatékonyan, a technológiai fejlődést követve, miközben minden drágul.