A koronavírus ellen oltottak erősebb ellenszenvvel viseltetnek az oltatlanok iránt, mint amennyire az oltatlanok diszkriminálnák az oltottakat.
Friss kutatás jelent meg a világ egyik legrangosabb tudományos lapjában, amihez magyar adatokat is vizsgáltak: kiderült, hogy a koronavírus ellen oltottak jellemzően erősebb ellenszenvvel viseltetnek az oltatlanok iránt, mint fordítva, ami komolyan megoszthatja a társadalmat, sőt, a koronavírus elleni intézkedéseket is akadályozhatja - írta a telex.hu.
Bor Alexander, a CEU kutatója, a tanulmány egyik szerzője elmondta, „egyre nagyobb feszültség alakult ki a társadalomban az alapján, hogy ki oltja be magát és ki nem, illetve hogy milyen szabályokat hozunk ezek mentén. Ezért kezdtük el vizsgálni azt, hogy mit gondolnak egymásról ezek az emberek.” A kutató szerint az, hogy a politikusok mit mondanak és milyen szabályokat hoznak, csak az érem egyik oldala, sok múlik azon is, hogy az emberek hogyan tartják be a szabályokat egymás között.
A pandémia sokként hatott a világra, és az olyan hatalmas közösségi erőfeszítések, mint a távolságtartás, a maszkviselés vagy az oltás, sokakban morális kötelességgé nemesültek. A potyautasokat nem nézi jó szemmel a társadalom. Ezt a logikát megfordítani pedig nem lehet: az oltatlanoknak ilyen szempontból nem lehetnek problémások az oltottak, hiszen éppen ők azok, akik betartják a csoport szabályait.
Az egész helyzet egy lefelé tartó spirálba taszítja az oltatlanokat: az egyik fő oka annak, hogy nem oltatják be magukat, a bizalmatlanság, de a feléjük irányuló negatív attitűdök, a kirekesztés, a politikai döntések mind még bizalmatlanabbá, oltásellenesebbé teszik őket.