• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Furcsaságok a kórházak adósságrendezése körül

Lapszemle 2020.02.28 Forrás: privatbankar.hu
Furcsaságok a kórházak adósságrendezése körül

Erősödnek azok a piaci pletykák, hogy bizony itt egyfajta baráti-nem baráti, lojális-nem lojális kiválasztás zajlik.

Már tudjuk, hogy a kormány 98 kórházi beszállítóval tárgyalt követeléseik rendezése miatt, s hogy a 100 millió forint alatti „kis” cégeknek elkezdődtek a kifizetések, a nagyok pedig márciusban számíthatnak kintlévőségük egy részére. De mi igaz azokból a pletykákból, hogy a tervezett kórházi közbeszerzések centralizálása mögött furcsa okok állnak? Rásky Lászlót, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát kérdezte a privátbankár.hu.

Mit várnak a február 29-i határidőtől, amikor a tárgyalások befejeződnek a nagy beszállítókkal?

Azért várjuk a kormányzat hivatalos kommunikációját, mert nagyon beszédes lesz. Reméljük, hogy nyilvánosságra is kerül. A mi saját, nem reprezentatív felméréseinkre alapozva úgy látjuk, hogy a 20 százalékos „ajánlatot” egy beszállító sem fogadta el a kormánytól. Számításaink szerint maximum 10 százaléka lehet a behívott cégeknek, akik egyáltalán tettek valamilyen engedményt, melyek jellemzően 1-2 százalékról szólnak. Mindebből úgy kalkulálunk, hogy miközben a kormányzat tervei szerint az össz-megtakarítás 20 százalék, azaz 10 milliárd forint lett volna, ehhez képest 1-2 milliárd forint lehet az összes felajánlás összege. A mi számainkat támasztja alá a Varga Mihály-interjú is, mert miközben azt gondoltuk, hogy a tárgyalások vége felé kicsit finomodik a kommunikáció, épp hogy durvulni látszódik.

Mit gondol, mi lehet ennek az oka?

Két dologról lehet szó. Az egyik politikai, és részben alátámaszthatja a számításainkat. Mivel a miniszterelnök szintjére került a probléma, politikai projekt lett belőle. Orbán Viktor nem beszélt a 20 százalékról, de nagy valószínűséggel prezentálni kéne neki, hogy a nagyokon mennyit lehet megtakarítani. A kormányzati reakciókból és Varga Mihály nyilatkozatából leszűrhető, hogy ezt a célt nem sikerül megvalósítani, melyeknek felelősei lehetnek. A másik ok ennél keményebb. Már évek óta pedzegetik, a tárgyalások kezdete óta pedig folyamatosan, hogy a kormányzat centralizációt tervez a kórházi beszerzéseknél. Erre a találkozókon a cégeknek mindig utaltak is, attól teszik függővé, kivel lesznek jóban és fognak együtt dolgozni a beszerzéseken, hogyan állnak hozzá az adósságrendezés témájához. A jelenlegi jogszabályi környezet nem ad lehetőséget arra, hogy ilyen előnyöket vagy hátrányokat biztosítson a kormányzat, ezért egyre erősödnek azok a piaci pletykák, amelyek arra utalnak, hogy bizony itt egyfajta baráti-nem baráti, lojális-nem lojális kiválasztás zajlik.

Olyan információk jutottak el hozzánk, hogy aki lemondott a tőkekövetelése egy részéről, azoknak mind az volt a motivációja, hogy elkerülje a hátrányos következményeket. Tehát nem az lebegett a szemük előtt, hogy én majd a jövőben jól járhatnék, inkább mindenki úgy gondolkozott, hogy engedek valamennyit, mert jó a tárgyalófelekkel jóban lenni. Nem adtak határidőt arra, hogy meddig kell visszajelezni a cégeknek a döntésükről, ezért mint a rétestészta, nyúlt az egész ügymenet, s így az elmúlt két napban is volt olyan cég, aki azon dilemmázott, visszahívja-e őket. De megelőzte a hívásban az ÁEEK embere, hiszen most már nem a Pénzügyminisztérium kontaktál a cégekkel. Megkérdezték, mi az ajánlata. Mondta, hogy semennyi, mire az ÁEEK válasza az volt, hogy ez bizony nem együttműködő magatartás. Itt nagyon nem európai és nem a hatályos törvényeknek megfelelő nyomásgyakorlásról van szó.

Lehet-e következtetni bármire is a régi időket idéző módszerből? - válasz a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink