Gazdasági egyensúly vagy betegellátás?

Miközben a korábbi béremelések alapdíjba történő beemelésével a HBCS pontértéke 180 ezer forintra nőtt augusztus 1-jétől, az E-Alap egyensúlyának megőrzése érdekében csökkentették az intézmények teljesítményvolumen-korlátját, amelyek ennek túllépése esetén csak részleges, bizonyos értékhatár fölött pedig semmilyen finanszírozásra sem számíthatnak. Az intézkedés eredményei – a várakozásoknak megfelelően – októberre értek be, ezekről kérdeze a medicalonline dr. Ficzere Andreát, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatóját, a Magyar Kórházszövetség alelnökét.

– Az államtitkárság respektálható álláspontja az volt, hogy azok a betegek, akiknek nem indokolt a kórházi ellátásuk, ne is kerüljenek be a fekvőbeteg intézményekbe. A mi osztályaink azonban meglehetősen kiterjedt területről látnak el betegeket, nagy onkológiai központunk és országos feladatokkal bíró ortopédiánk van, így augusztustól kezdve minden hónapban messze túlléptünk a TVK-n, annak ellenére, hogy azt megelőzően betartottuk a keretet, egyensúlyban volt a gazdálkodásunk, sőt, ebből a szempontból a legjobbak közé tartoztunk az országban - mondta el a főigazgató.

– Milyen döntéseket hoztak a változásoknak az ismeretében?
– Arra kértük az osztályvezető főorvosokat, hogy amennyire csak lehet, nyújtsák az előjegyzéseket a tervezhető műtétek esetén. A várólista, illetve a várakozás hosszabbítása azonban nemcsak a betegek, hanem a likviditás és gazdálkodás szempontjából sem jó döntés, hiszen azok a jó állapotú, elektív műtétre várakozó páciensek, akik gyorsan gyógyulnának és hamar elbocsájthatóak lennének, hosszas várakozás miatt esetleg rosszabb állapotban kerülnek műtétre, hosszabb a gyógyulási idejük, drágább az ellátásuk, és az esetleges szövődmények esélye is nagyobb. Felülről ránk tették a korlátot, ugyanakkor nem csökkent a beáramló betegek száma, s nem javultak a kórházból távozó betegek elhelyezési esélyei sem.

– Az osztályok, illetve a járó- és fekvőbeteg ellátás között a menedzsment oszthatja el a TVK-t. Ezzel nem tudtak volna ésszerűsíteni?
– A járóbeteg-szakellátásban is csökkentették a TVK-keretet, így ez nem opció, ráadásul az Uzsokiban sok az olyan beteg, akiket állapotuk miatt nem lehet az alap- vagy a járóbeteg-szakellátásban kezelni. Megtehettük volna, hogy az augusztusi adatok ismeretében alacsonyabb keretet adunk az osztályoknak szeptemberre, akkor viszont a betegeink ellátása került volna veszélybe. Augusztustól a műtéti szakmák súlyszámai bizonyos beavatkozásoknál nőttek, ennek következtében ugyanazt a mennyiségű TVK-t a korábbinál kevesebb beteg "fogyasztja el" az osztályon.

– A HBCS-n belüli átcsoportosítás sem kompenzálta a TVK kiesését?
– Nem, mert bár a belgyógyászati szakmákban csökkent a súlyszám érték, az nem tudja kompenzálni a műtéti szakmák, s még inkább az onkológia sürgős ellátásra szoruló betegeinek nagy számát. Nagyon fontos lenne ezt a finanszírozási módot még tovább finomítani.

– A kórházi bennfekvések csökkenését várták az egynapos sebészeti beavatkozások TVK-mentesítésétől is.
– Mióta az egynapos ellátások finanszírozása az intézmények és a betegek számára is kedvezőbbé tette ezt az ellátási formát, részben elhatározás kérdése, hogy egy intézmény több ilyen beavatkozást vállal-e. Nálunk valamennyit emelkedett az esetszám, de nem minden műtétet érdemes egynapos sebészet keretében elvégezni. Szerencsére Magyarországon a műtéti beavatkozások színvonala már van olyan magas, hogy ne lehessen érdemi megtakarítást várni attól, ha az egyébként is mindössze 2-3 napos befekvéssel járó beavatkozásokat beleerőltetjük az egynapos ellátási formába. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években történt intézkedések következtében az egynapos ellátás nagyjából a helyére került, nagy játéktér itt már nincs. A megoldási javaslat a teljes cikkben