• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

GDPR: Kettős nyomás az egészségügyi intézményeken

Lapszemle 2018.05.22 Forrás: nepszava.hu
GDPR: Kettős nyomás az egészségügyi intézményeken

A betegeknek hamarosan már lesz lehetőségük nyilatkozni, az EESZT születése előtti öt évben keletkezett egészségügyi adataik kezeléséről.

Hiába a szigorítások komoly fenyegetése, a rendelkezés egyelőre „meztelen”. Se a magyarországi speciális szabályok nem készültek el, se az ellenőrző hatóságot nem jelölte ki a törvényhozás. Mindez meglehetősen kusza helyzetet teremthet a hazai intézményrendszerben, köztük az egészségügyben is. Az uniós szabály életbe lépése után - mivel a rendelet hazai adaptálása nem történt meg - az adatkezeléssel kapcsolatos magyar jogszabályok is hatályban maradnak - írta a népszava.hu.

A leírt jogok közül talán a leglényegesebb a személyes adatok törléséhez (elfeledtetéséhez) való jog. Eszerint a jövőben bárki töröltetheti személyes adatait a kötelező gyűjtésekre épülő nyilvántartásokból is, visszaélés gyanúja esetén pedig bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Az egészségügyi intézményeknek is ez okozhatja a legtöbb fejfájást – jelezte Nagy István, az Országos Kardiológiai Intézet Informatikai osztályvezetője. A szakember szerint ugyanis a kórházakban, rendelőkben működő informatikai rendszerekben a törlés definiálva sincs, sőt, az alkalmazása eddig kifejezetten tilos volt. Ha pedig valaki ezt kérné, úgy a beteggel kapcsolatos valamennyi archivált anyagot elő kellene szedni, és az adatbázisokból is törölni az összes személyes adatát. Ez a művelet időben és munkában is aránytalan terhet róhat a szervezetre.

Arról, hogy pontosan milyen feladatai lennének az GDPR bevezetése okán a hazai egészségügyi intézményeknek, Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, a Szegedi Egyetem adjunktusa beszélt. Jelezte: az új uniós jogszabály alkalmazásához a törvényhozóknak már módosítaniuk kellett volna az Infotörvényt, ám ez még most sincs a parlament előtt. Ma mintegy 700 jogszabály tartalmaz rendelkezéseket a személyes adatokról, 10 törvény és csaknem 100 rendelet ír elő kötelező egészségügyi adatkezelést, ezek harmonizációjáról – éppen a jogszabálymódosítás hiányában - semmit sem tudunk.

És mi van az EESZT-vel? Kiderül a teljes cikkből