Gének harca – az életmódunk ellen

A földi örömök, tudjuk jól, hizlalnak, erkölcstelenek, tiltottak – és rákot okoznak. Hiába az orvostudomány által biztosított egyre hosszabb élettartam, ha ennek hozományaként mindenképpen megkapjuk a daganatos betegségek valamely formáját. Füst- és vöröshúsmentes nappalokkal, nyugodt, alvással töltött éjszakákkal kíméljük génjeinket! Tizenöt év múlva a rák gyógyítása nem fog különbözni attól, ahogy az influenzát kezeljük, bizakodtak 2005-ben amerikai genetikus kutatók, s bár a szakmai jóslatuk akár valóra is válhat, a rákbetegségek különféle válfajai ma még az emberiség negyedének haláláért felelősek - írja a vasarnapihirek.hu.

Okot ad a bizakodásra a január végén a Science magazinban közzétett tanulmány, mely a Stanford Egyetem kutatóinak legújabb kísérletsorozatáról számolt be. E szerint az onkológus Ron Levy professzor és csapata olyan molekulakombinációjú vegyületet fecskendezett az általuk megfertőzött egerekben kialakult tumorba, melynek hatására a rosszindulatú daganat visszahúzódott, majd eltűnt (kevesebb mint tíz nap alatt), illetve az egerek egyéb szervein kialakult tumorok, melyek nem kaptak a koktélból, szintén eltűntek (kevesebb mint húsz nap alatt). A különleges molekulapáros a szervezet azon sejtjeit és limfocitáit stimulálta, melyek sikerrel vehetik fel a harcot a rákkal, és a kombinációjuk lehet a kulcs a gyógyításban, mivel külön-külön nem hatásosak.

A következő lépés az emberi szervezeteken és tumorfajtákon való tesztelés. Ám míg valóban sikerül egy oltásszerű injekció által legyőzni a rákbetegségeket, érdemes a megelőzésre fordítani minden figyelmünket: a kialakulásukért ugyanis 95 százalékban a környezetünk tehető felelőssé, és csupán a maradék 5 százalék genetikai eredetű.

Örökség és környezet

A legújabb kutatások szerint nemcsak az örökítőanyagot magába foglaló DNS-molekula torzulásai számlájára írhatók a testi sejtek deformációi, hanem a fehérjekódoló gének is károsodhatnak a környezeti változások miatt, amelyek aztán örökletesek is lehetnek. Az emberi génállomány 1 százaléka alakulhat rákbetegséget okozó génné. Az örökletes, ivarsejtek mutációja okozta rákos megbetegedések (például agydaganat, leukémia) általában már korán jelentkezik, egyszerre több szervben, főleg a páros szervekben (és mindkét szervrészben) – ha az elsőfokú rokonság körében megállapítható volt, szinte biztos az örökletessége.

A környezeti ártalmak azonban sokkal később fejtik ki hatásukat, általában 15-20 évre tehető a rák kialakulása. (Afrikában a rák azért nem népbetegség, mert az emberek előbb halnak meg a fertőzések és járványok következtében.) A legfőbb szennyezőforrások tekintetében az élelmiszerek viszik a prímet (70 százalék) a bűnösségi listán, 20 százalékban a levegő minősége, 10 százalékban a víz tisztasági foka tehető felelőssé. A megbetegedési kockázati faktorok dobogóján pedig a dohányzás (30 százalék), a táplálkozás (30 százalék) és a munkahelyi környezet (4 százalék) áll.

Igen, nem tévedés: a munkahelyi klíma! A nem megfelelő munkafeltételek mellett dolgozók 53 százaléka ugyanis rákban halálozik el, 28 százalékuk keringési rendellenességben, 5,7 százalékuk mentálisan sérül. S ne gondoljuk, hogy mindez a belélegzett azbeszt vagy a cementben található szilícium-dioxid (tüdőrák), UV-sugárzás (melanoma) számlájára írható elsősorban.

Az Egyesült Királyságban végzett felmérések szerint a váltott/éjszakai műszak legalább ennyire meghatározó a genetikai rendellenességek kialakulásában. A természetes napirendtől, bioritmustól való eltérés a gének 97 százalékát is „kiejti a szinkronból", az egészséges életvitelhez szükséges genetikai „finomhangolás" eltűnik, káosz alakul ki a szervezetben. Ami nemcsak a rák, de a cukorbetegség és a szívpanaszok kialakulásának veszélyét is magában hordozza.

Populációs betegségek

A biomarkerek mérésével ma már könnyebben kiszűrhető a genetikai fogékonyság a rákbetegségekre (pl. hiába nemdohányos valaki, mégis tüdőrákban huny el). A különféle enzimek vizsgálatával, melyek nemcsak emberenként, de emberi populációk esetében is eltérőek lehetnek, megállapítható, milyen betegségekre van nagyobb esélyünk.

Például az örökletes emlőrák kialakulásában szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 gének mutációi gyakoribbak az askenázi zsidók körében (ez a mutáció mintegy 38 generációval ezelőtt jött létre). Az érelmeszesedésre és Alzheimer-kórra hajlamosító apolipoprotein egyik genetikai variánsának előfordulása a svédeknél, finneknél háromszor gyakoribb, mint az olaszoknál. A cigányok körében a sclerosis multiplex – speciális fehérvérsejt antigénjük miatt – nem fordul elő.

• Magyarországon a 65 év alattiak elhalálozásának 38 százaléka köszönhető rosszindulatú daganatnak, 29 százaléka szív- és érrendszeri betegségnek.
• 2015-ös magyar adatok szerint a daganatos halálozási sorrend a férfiak esetén (szervek szerint): hörgő és tüdő-, vastagbél-, prosztata-, végbél-, hasnyálmirigyrák; nőknél: hörgő és tüdő-, emlő-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, petefészekrák. 2018- ban a tervek szerint az emlő- és méhnyakrákszűrés után a vastagbélrákszűrés is az országos népegészségügyi program rendszerszintű részévé válik. Szűrőközpontok, szűrőbuszok és a háziorvosi rendszer segítségével valósul meg a program. Magyarországon 100 ezer emberből 90 vastagbélrákos, és ebből a betegek fele meg is hal a betegségben.
• 12,2 millió szál/nap fogyott cigarettából Magyarországon 2012-ben.

További részletek a cikkben.