Sokkal olcsóbb a genomszekvenálás, így milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez?
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira csökkentek, hogy jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? - veti fel a kérdést a Qubit.
A szekvenálás egymillió bázisonkénti költsége 2007 óta több ezer dollárról néhány centre esett, és ezzel párhuzamosan nőtt a teljes emberi genomszekvenciák száma. Ha így megy tovább, 2025-re már milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre.
De mi lesz ennek a következménye, és milyen etikai problémákat vet fel a mindennapossá vált eljárás? Hogyan viszonyulnak a magyarok a gyógyászati célú genomszerkesztéshez? Tényleg elkezdődik a dizájnerbébi-korszak? Kiderül Varga Máté előadásából, ami az alábbi videón teljes egészében megtekinthető.