• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Gilly: "Orvosi értelemben ez egy katasztrófahelyzet"

Lapszemle 2021.04.12 Forrás: szabadeuropa.hu
Gilly:

Egy felelősen gondolkodó ember egyszer eljut ahhoz a kérdéshez, hogy nem lenne-e érdemes kötelezővé tenni az oltást.

A jelenlegi adatok mellett inkább szigorításra lenne szükség, és téves az a logika, ami alapján a kormány a nyitás ütemezéséről dönt, mondja Gilly Gyula orvos, egészségügyi menedzser. Szerinte ha ilyen helyzetben nyitunk, akkor a vírus még jobban elszabadul és az emberek még nagyobb százalékát kell majd beoltani. Előfordulhat az, hogy nincs is annyi, orvosi értelemben beoltható ember az országban, mint amennyi a nyájimmunitáshoz kell, mondja a szakember a szabadeuropa.hu interjújában.

Minek tudható be, hogy Magyarország világszinten is élen jár a 100 ezer lakosra jutó halálos áldozatok számában?

A járvány kezdetén minden tele volt a „lapítsd el a görbét” feliratú ábrákkal. Ezeken egy járványgörbét ábrázoltak, volt rajta egy vízszintes vonal, ami az egészségügyi ellátórendszer kapacitását jelölte. Ennek a stratégiának az a lényege, hogy a különböző korlátozó intézkedésekkel nem szabad azt megengedni, hogy a járványgörbe átlépje az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak határait szimbolizáló egyenest. Mert, ha meghaladják, akkor nem tudják megfelelően ellátni a betegeket, és megugorhat a halálozás. Nagy valószínűséggel ez történhetett Magyarországon is. Ez hallatszik ki a kórházakból kiszivárgó nyilatkozatokból, hogy tele vannak, nincs elég orvos, nincs elég szakápoló, hiába van elég ágy vagy lélegeztetőgép. Ha van 100 repülőgépem, de csak 20 pilótám, akkor valójában 20 repülőgépem van, hiába áll 80 a hangárban.

Külön szakága az orvostudománynak a katasztrófa medicina. Amikor például tömeges baleset történik, kiérkezik egy mentő 3 emberrel, de 50-60 embert kellene ellátni. Egy ilyen helyzetnek, amikor az orvosilag ellátandó feladat mennyisége tartósan meghaladja ennek az ellátásához szükséges kapacitásainkat, más szabályai vannak, mint a hagyományos medicinának. Orvosi értelemben ez egy katasztrófahelyzet, amiben most vagyunk. Az emberhiányt az intenzív osztályon úgy kell érteni, hogy amikor 4 szakember jut 8 intenzív ellátandóra, akkor ebből a 8 betegből 4-nek megvan az esélye, hogy túlélje. De amikor 4 szakember jut 20 betegre, akkor már csak 2-nek van esélye arra, hogy túlélje. Körülbelül ez történhet most.

Jelenleg azokkal a korosztályokkal vannak tele a kórházak, akik az oltási terv alapján az életkoruk miatt hátul vannak a sorban és nagyrészt beoltatlanok, miközben tudni lehet, hogy az új és nálunk is terjedő koronavírus-variánsok rájuk a legveszélyesebbek. Nem elsősorban a beoltott 65 év felettiek fekszenek kórházban, hanem a 30-60 közötti korosztály, ez az iskolába visszaküldendő gyerekek szüleinek a korosztálya. E mellett egyre több gyerek kerül kórházba, vagy akár szorul intenzív ellátásra. Ráadásul a gyerekeknél megjelent egy újfajta, sokszervi gyulladással járó betegség, ami az akut fertőzés után pár héttel jelentkezik, és akár intenzív kezelést is igényelhet.

...

Hogyan lehetne elérni a nyájimmunitást? Eddig kevesebb, mint 4 millió ember regisztrált az oltásra Magyarországon.

Egy halálos világjárványt okozó vírusról beszélünk, ami egyébként súlyos, maradandó és életfogytig tartó károsodásokat okoz, sokakban, akik a víruson átestek. Eltűnhet a tüdő légzőfelületének egy része, szívizomgyulladás léphet fel, a betegek nagyjából egyharmadánál nagyon súlyos neurológiai vagy pszichiátriai maradványtünetek maradnak hátra, súlyos diabétesz alakulhat ki, leállhat a vese, nagyon sok szövődmény léphet fel. Ezzel, az akut Covid levonulása után hátramaradó, és a fertőzések számának növekedésével egyre hatalmasabbra duzzadó többlet betegségteherrel, mind az érintetteknek, mind az egészségügyi rendszernek hosszú ideig együtt kell majd élni. Ezért sem mindegy, hogy hogyan védekezünk a fertőzésszám növekedése ellen, vagy hogy egyáltalán megpróbálunk-e adekvát módon védekezni. Az a baj, hogy a vírus nem ismeri azt a logikát, hogy regisztrálni kell az oltáshoz, neki teljesen mindegy, hogy kit fertőz meg. Csak akkor áll le a terjedés, ha megvan a 80 százalékos átoltottság, regisztrációtól függetlenül.

Már önmagában felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e ennyi beoltható ember. Ha ezt egy felelősen gondolkodó ember végiggondolja, akkor eljut ahhoz a kérdéshez, hogy nem lenne-e érdemes kötelezővé tenni? Ezt mindenki döntse el maga. Azt azért szeretném hozzátenni, hogy a magyar jogrend régóta ismeri a kötelező védőoltás fogalmát, és hosszú évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazza is több mint egy tucatnyi kórokozó ellen, például a gyermekkori kötelező védőoltások esetén.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink