Gondolatfelismerő gép

Ha gondolatolvasásra nem is, arra használható a funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI), hogy milyen gondolatkörben mozgunk, és hogy annak milyen az érzelmi töltete. Az agy és számos más szerv betegségeinek diagnosztikájában már az egyszerű MRI is áttörést hozott, hisz ez idáig sohasem látott részletességgel ábrázolja a röntgen számára nem elérhető „puha" szervek struktúráját, kóros elváltozásait, ráadásul nem jár kóros sugárzással.

Az fMRI még magasabb szintre lépett, mert úgynevezett hemodinamikai, véráramlástani válasz segítségével feltérképezi az idegi aktivitás természetét is. Működésének kórélettani lényege, hogy az idegrendszer egyes területeinek aktivizálódásakor, amikor gondolkozunk, mozgunk, „elöntenek" minket az érzelmek, a véráramlás megnő az izgalomba jött, működő agyi régiókban. Ez pedig vizualizálható, mert az aktivizálódott agyterületeken megemelkedik az oxigén-felhasználás, ezzel párhuzamosan az ereiben csökken az oxigénkoncentráció. Az fMRI komputere ezt a változást méri le pontosan, majd számítógépesen elemzi, feldolgozza az adatokat.

Dr. Rásonyi György, az Országos Idegtudományi Intézet főorvosa elmondta, hogy a funkcionális MRI-t ma elsősorban az idegfunkciók, a beszéd, látás, mozgás stb. agyi lokalizálására használják, így az idegsebészeti beavatkozások alatt el lehet kerülni az e funkciókat irányító agyi központok sérülését.

Michel Greicius, a kaliforniai Stanford University agykutatója a Cerebral Cortex (Agykéreg) tudományos folyóiratban ismertette kísérletét. Tizennégy önkéntest arra kért fel, hogy tíz-tíz percig ugyanazon gondolatkörrel foglalkozzanak: először énekeljenek magukban, aztán idézzék fel aznapi élményeiket, majd hármasával számoljanak visszafelé, végül egyszerűen pihenjenek, engedjék el magukat, és gondoljanak, amire akarnak. Közben fMRI-vel folyamatosan regisztrálták az idegrendszer aktivitását, feltérképezték az agyat, mérték, hol gyulladnak ki a (gondolkodás) lámpái.

 A számítógép feldolgozta és algoritmusok formájában elraktározta a különböző aktivált agyrészletekben mért információkat - hogy aztán másokon leellenőrizzék, vajon a készülék helyesen értékelte-e a fenti „gondolatmeneteket". Ehhez a kísérlet következő fázisában tíz újabb önkéntest kértek fel arra, hogy ők is énekeljenek magukban, számoljanak, gondolják végig a napjukat, illetve pihenjenek - de most ne árulják el, hogy a választható négy feladat közül éppen melyik foglalkoztatja őket, melyikre gondolnak.
Az fMRI 85 százalékos pontossággal megmondta, azaz a 40 mérésből 34 esetben eltalálta, hogy az önkéntesek melyik gondolatkörben mozogtak. Ennek a módszernek a segítségével ki lehet deríteni, milyen sémák mentén gondolkozunk, hogyan „kattog az agyunk" normálisan-és patológiás állapotban, és például hogyan sérül és épül le a gondolkodás normális folyamata a megállíthatatlan elbutulással járó Alzheimer-kórban, vagy skizofréniában milyen tévutakra, mely kóros idegpályákra téved az agy szellemi és érzelmi működése.