Gyermek és szülő fogalma és gyakorlati jelentősége a szabadság tekintetében

Az év elején hatályba lépett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosítása, amely számos változást hozott a munkajogban, így a gyermek és szülő fogalmának pontosítására is sor került. Az alábbiakban az ado.hu áttekinti, hogy ezen meghatározások alakulása mennyiben érinti a tételes szabályokat és azok alkalmazását.

A szabadságok tekintetében elsőként a gyermek után járó pótszabadság intézményét érdemes figyelembe venni, ugyanis ez a legtágabb kör. Az Mt. értelmében a munkavállalónak 16 évesnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság jár. A pótszabadság mértéke a gyermekek számához igazodik, így egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadságra lesz jogosult a dolgozó [Mt. 118. § (1) bekezdés].

Egy háztartásban élő szülők esetén értelemszerűen mindkettőjüket megilleti a pótszabadság teljes tartama. Elvált szülőknél a helyzet már másképp alakul. Ha a váltott gondoskodás intézményét nézzük, ott mindkét szülő lényegében ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, mindkét szülő saját háztartásában neveli a gyermeket. Ennek okán a váltott gondoskodásban megállapodott szülőket is teljes tartamában megilleti a pótszabadság, azt arányosítani nem kell, tehát két közös gyermek esetén az anyának és az apának is 4-4 nap pótszabadság jár. Abban az esetben, ha különélő szülők között nincs megállapodás vagy a gyermektől különélő szülő a gyermek gondozását lényegesen kisebb mértékben látja el (pl. kéthetente hétvégén találkozik a gyermekkel), akkor a gyermek után járó pótszabadság már nem illeti meg.

Érdemes megjegyezni, hogy a munkáltató számára nem teszi lehetővé jogszabály, hogy a szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó információkat kérjen be a dolgozótól, ez munkajogi és adatkezelési szempontból sem lenne elfogadható gyakorlat. A munkavállaló tipikusan a gyermekek számáról és születési dátumáról nyilatkozik, a munkáltató pedig ez alapján biztosítja a pótszabadságot a munkavállaló részére. Ha adott esetben a munkavállaló hamisan nyilatkozott és utóbb kiderül, hogy nem lett volna jogosult a pótszabadságra, akkor a munkáltató a szabadság idejére kifizetett munkabért visszakövetelheti.

Természetesen a gyermek után járó pótszabadság ugyanúgy megilleti az örökbefogadó szülőt, de a szülővel együtt élő házastársat és élettársat is, ez utóbbit viszont csak akkor, ha már egy éve élettársakként szerepelnek a nyilvántartásban. Ha a bejegyzésre nem került sor, akkor az élettársat – még, ha ténylegesen együtt is él a gyermekkel és gondozásában, nevelésében részt vesz – nem illeti meg a pótszabadság (és más ellátások sem).

A szülői szabadság az Mt. módosítása nyomán bevezetett új jogintézmény, amely alapján a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szabadság illeti meg [Mt. 118/A. § (1) bekezdés]. A gyermek után járó pótszabadsághoz hasonlóan a szülői szabadság is a Cst. 7. § (1) bekezdés a) pontjában megnevezett személyeket illeti meg, gyakorlatilag ugyanazon logika mentén.

Végül meg kell említeni az apasági szabadságot is. Az Mt. 294. § (1) bekezdés m) pontja az apaként a Ptk. szerinti szülői felügyeleti joggal rendelkező apai jogállású férfit, valamint az örökbefogadó férfit határozza meg. Az apasági szabadság ebbe a személyi körbe tartozó munkavállalókat illeti meg. Apasági jogállást a Ptk. értelmében a házassági kötelék, élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás, az apai elismerő nyilatkozat, vagy bírósági határozat keletkeztet [Ptk. 4:98. §]. Ezen feltételek valamelyikének fennállása esetén a munkavállaló jogosult lesz az apasági szabadságra.

További részletek az ado.hu cikkében.