Gyermekvédelem: Kollégista nevelését nem díjazzák

Ugyanakkora díjazást kap januártól az a nevelőszülő, aki egy kollégiumban tanuló fogyatékos és egy otthonában élő gyermeket nevel, mintha csak egy gyermek gondozását vállalta volna föl. A gyermekvédelmi törvény módosítása értelmében a kollégiumi elhelyezés idejére csak a havi 30 450 forintos nevelőszülői alapdíj jár, a gyermekek létszáma utáni kiegészítő, illetve többletdíjra nem jogosult a nevelőszülő – írja a nol.hu portálja. Ezzel nemcsak a fogyatékos gyermekek befogadásával járó pluszmunkát nem honorálja a rendszer, de több fogyatékos gyermek nevelése esetén a nevelőszülők rosszabbul is járnak az új díjazással.

A fogyatékos gyerekeknek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jelöli ki az iskolát. Ezek az intézmények a legtöbbször 45-50 km-re vannak a nevelőszülő otthonától, a bejárás lehetetlen – írja Soltész Miklós szociális államtitkárnak címzett levelében egy tiszakécskei nevelőszülő. Kisné Zámbori Szilvia négy gyermeket nevel, egyikük egy középsúlyos értelmi fogyatékos fiú, akit 11 éve fogadtak be. A gyermek kollégiumban tanul: csak így volt megoldható megfelelő oktatása. Kisné a 30 450 forintos alapdíjon felül 60 900 forint kiegészítő díjat kap a három, otthonában nevelt gyermek után, de a fogyatékos fiú után nem kap semmit. Ha holnaptól úgy döntene, nem vállalja tovább a fiú nevelését, ugyanannyi pénz járna neki, mint most. Ezt persze nem szeretné, de a kollégiumi elhelyezés komoly terhet jelent. A gyermeket hétvégenként haza kell hozni – fogyatékossága miatt autóval –, ez havi 30-40 ezer forint kiadás. Az étkezés, a tisztasági csomag havi 15-17 ezer forint, és meg kell venni a tankönyveket, a gyógyszereket, a pelenkát – sorolta Kisné.

Az új szabályozás olyan díjazást vezetett be, amely a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony folyamatosságát és a teljesítményalapú rugalmasságot egyszerre biztosítja – közölte a humántárca szociális államtitkársága a lap fentiekkel kapcsolatos kérdéseire. Mint írták: a törvény csak az alapdíj minimumát szabja meg, a működtető tehát a kollégiumban elhelyezett gyermekekkel kapcsolatos tényleges feladatok és az egyéni élethelyzetek alapján magasabb összegű alapdíjat is adhat a nevelőszülőnek – jegyzi meg a portál, amely úgy tudja, erre nemrégiben a nevelőszülői hálózatok vezetőinek figyelmét is felhívták egy levélben.  melyben az írták: a tárcához érkező jelzések szerint a nevelőszülők több esetben a gyermek érdekével ellentétesen járnak el, amikor a magasabb díjazás elérése érdekében a gondozott gyermek kollégiumi elhelyezését megszüntetik, és ezzel az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételét is akadályozzák. Fontosnak tartották jelezni azt is: elfogadhatatlan és súlyos aggályokat vet fel a nevelőszülővel szemben, ha saját érdekét szem előtt tartva, az ellátott gyermeknek hátrányt okozva dönt a sorsát meghatározó kérdésben.