• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyilkos vírusok között dolgoznak a kutatók

Lapszemle 2018.04.30 Forrás: Vasárnapi Hírek
Gyilkos vírusok között dolgoznak a kutatók

Ebola, pestis, lépfene, malária. Vírusok, amelyekkel az ember soha nem szeretne találkozni, még csak a közelébe kerülni sem.

A minap egy magyar kutató a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban egy állatkísérlet során véletlenül megszúrta magát egy Ebola-vírussal szennyezett tűvel. Elkülönítették, a legutóbbi hírek szerint tünetmentes, de még megfigyelik. A 21 napos karantént fenntartják, a járványügyi hatóság dönt majd a feloldásáról. A kutató kísérleti vakcinát is kapott – olvasható a vasarnapihirek.hu portálján.

A 2008 óta működő Nemzeti Biztonsági Laboratórium Kelet-Közép-Európában egyedülálló intézmény, többek között olyan betegségek kórokozóit tárolják és végeznek velük vizsgálatokat, mint a pestis, az Ebola, a lépfene (anthrax) vagy a fekete himlő. De mikroszkóp alá kerülnek itt azok a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken előforduló betegségek is, amelyek a felmelegedés hatására már Magyarországon is megjelennek.

A vírusok, baktériumok változásait – a veszélyesekét különösen – követni kell, létezik egy vírusbank, ahonnan előveszik a ’70-es években izolált kórokozót, és összehasonlítják egy 2018-as mintával. Így megtudják, hogy mennyit változott a kórokozó és a védekezési stratégia még hatásos-e ellene – magyarázta Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályának korábbi vezetője,  aki szerint egy ilyen laborban egymásra is figyelnek a speciálisan kiképzett kutatók, nagyon alacsony a hibaszázalék. Az ott dolgozók ugyanis tudatában vannak annak a felelősségnek, ami őket terheli. Az például, hogy egy balesetet elsumákoljanak, elképzelhetetlen.

A 2013–2016 közötti afrikai Ebola-járvány idején ugyanebből az intézményből két kutató is kint dolgozott a diagnosztikai laborban. A teljes biztonságra törekedtek, de az izolációt másképp kellett megoldani. Fertőzés a profi kutatók között nem fordult elő, de hozzá nem értő önkéntesek bizony megbetegedtek. Ők vitték szanaszét a vírust a világban – állítja Ócsai Lajos.

OKI