Arra, hogy valaki napi 12 órában beteg emberek között mozogjon, mosdassa, pelenkázza, gyógyszerezze őket, születni kell.
Arra, hogy valaki napi 12 órában beteg emberek között mozogjon, mosdassa, pelenkázza, gyógyszerezze őket, születni kell. Élete során legalább egyszer mindenkinek szüksége van az ápolónőkre, kérdés, hogy a mostani 30-as, 40-es generációt ki fogja ápolni néhány évtized múlva. A mostani fiatalok ugyanis egyre kevesebb perspektívát látnak az ápolói pályában - írta a vasárnapihírek.hu.
Lapunknak egy neve elhallgatását kérő fővárosi ápolónő nyilatkozott arról, hogy a nyári szabadságolások a mostaninál is nagyobb gondot okoznak az ápolók között, a helyzet egyre elkeserítőbb. Előfordul, hogy valakit egy-két hétre kérnek át egy másik osztályra helyettesíteni, de végül hónapokra, akár fél évre is ott ragad. Így próbálják betömni a lyukakat, de valahol mindig hiány lesz.
Forrásunk szerint sok osztályon siralmas a helyzet, néha csak úgy tud egy nővér visszakerülni a saját osztályára, ha már felmondással fenyegetőzik. Jelenleg abban a fővárosi intézményben, ahol az említett ápolónő dolgozik, szinte minden osztályra fel lehetne venni 4 ápolót.
„Van olyan ápoló, akinek egy hónapban mindössze 4-5 szabadnapja van, a többi napon dolgozik, általában 12 órákat. Összesen 200-240 órát töltenek a műszakban egy hónapban, ami egyenes út a kiégéshez. Sok beteg ezért panaszkodik arra, hogy nem megfelelően beszélt vele egy nővér, mert szegény már annyira kimerült, hogy nem tud másként szólni. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbször nincs megfelelő munkaruha, védőeszköz sem, így még inkább magukra vannak hagyva az ápolók a rendszerben” – ezt már Eisenhauerné Fördös Andrea, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek. A munka tehát nem csak fizikailag, pszichésen is megterhelő, a családok is gyakran emiatt szakadnak szét, nagyon sok a csonka család az egészségügyben.
A teljes írás az eheti Vasárnapi Hírekben olvasható.