Gyógyeszközökön spórolna a kormány

Látszólag ugyan megtakarítást eredményeznek, valójában azonban a betegek életét nehezíti meg és a terheiket növeli azon intézkedések egy része, amelyekkel a gyógyászati segédeszközökre (gyse) szánt kiadásokat igyekszik megzabolázni a kormány. Ez a véleménye a legújabb rendelet-módosítási tervekről az Orvostechnikai Eszközöket Gyártók és Forgalmazók Szövetségének – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

Az év vége felé közeledve egyre nyilvánvalóbb, hogy nem tartható a tavalyi tényleges költésnél mintegy 8 milliárd forinttal szűkebbre, 43,3 milliárd forintosra tervezett éves gyse-keret. Az év első hét hónapjában az időarányos mértéket 4,5 milliárd forinttal meghaladóan, gyógyeszköz-támogatásra már 29,8 milliárd forint ment el. A spórolás érdekében a minisztérium ismét támogatná a sebellátásnál az úgynevezett mull-lapokat, mégpedig úgy, hogy a jövőben azokat lehetne csak használni a krónikus sebeknél, amelyek a modern kötszerek ellenére sem gyógyulnak meg 4 hónap alatt – nyilatkozta Rásky László, a szövetség főtitkára.

A javaslat szerint az intézkedés nem rontja az ellátás színvonalát, ugyanakkor a Sebészeti Szakmai Kollégium irányelve egyértelműen kimondja, hogy a mull alapú kötszerek nem használhatók a nem-gyógyuló, krónikus sebek kezelésekor. „Ha viszont a jogalkotó ezt fiskális szempontok miatt mégis erőlteti, az a nem gyógyuló lábszárfekély, diabeteszes láb esetében akár az amputálások növekedését is eredményezheti" – emelte ki a főtitkár.

A tervezet szerint a jövőben a mostaninál szűkebb betegkör kaphatna csak támogatással térdortézist. Azok számára, akik nem térdszalag-műtét után, hanem térdsérüléseknél használnának ilyen szabályozható térdrögzítőket, ez a mostanihoz képest jelentős mértékű, akár több tízezer forintos többletkiadást jelentene – jelezte Rásky László, aki úgy vélekedett, azok a beteg viszont, akiknek erre nem futná, csak sokkal hosszabb idő alatt gyógyulnának meg.

Van olyan javaslat is, amelyik nem a betegek, hanem a gyógyeszköz-gyártók és – forgalmazók életét keserítenék meg, működésüket lehetetlenítenék el. Eszerint házhoz szállítás esetén a cégeknek minden esetben biztosítaniuk kellene az eszköz betanítását. Ez a főtitkár szerint jelenleg is megvalósul például egy kerekes szék esetén, ha a házhoz szállítást ortopédiai műszerész szakember végzi. Azonban a legtöbb boltban csupán egyetlen szakembert tudnak foglalkoztatni, akinek akkor is ki kellene mennie egy szociális otthonba, ha oda „csak" a szokásos inkontinencia-betéteket rendelték meg. A rendelkezésnek a legtöbb forgalmazó nem tudna eleget tenni, ezzel azonban több százezer ember otthoni ellátása válna lehetetlenné, különösen a falvakban és a szociális otthonokban élők közül.

Az Orvostechnikai Szövetség most is azon az állásponton van, hogy a támogatott termékek egy szűk körében az áfa mértékének januártól megvalósuló 5 %-ra csökkentése mellett a többi termék áfáját is mérsékelni kell, legalább 18 %-ra, mert az valódi megtakarítást jelentene a tb-kiadásokban. Ezzel a lépéssel éves szinten mintegy 2 milliárd forinttal kevesebbet kellene támogatásra fordítani, és a betegek kiadásai is 9 százalékkal csökkennének – mondta Rásky.