Gyógyszeripar: a profitbővülés után válság?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar gyógyszergyártó cégek nettó árbevétele 6,7 százalékkal, 602 milliárd forintra nőtt, miközben a bruttó hazai termék (GDP) csak 1,2 százalékkal lett nagyobb. Az ágazat részesedése így 2,16-ról 2,22 százalékra nőtt a nemzetgazdaságon belül. Még szebb eredményt produkált az exportbevétel, amely 14,7 százalékkal, 498 milliárd forintra emelkedett - olvasható a Világgazdaság Fejlesztések és megszorítások című cikkében.

Jelentős profitbővülésről számolhatott be az előző esztendő alapján a Magyarországon működő tíz legnagyobb gyógyszeripari és -kereskedelmi vállalkozás. Nyereségük 40,1 százalékkal, 234 milliárd forintra nőtt, és közülük hatnak sikerült a profitját feljebb emelnie.

Kicsit sötétebbre árnyalja a képet, hogy ugyanezeknek a cégeknek az árbevétele csak 1,8 százalékkal növekedett, és közülük hétnek is csökkent a forgalma. Kiegyensúlyozott fejlődésről számolt be a két tőzsdén szereplő gyógyszergyár, a Richter és az Egis is. Tavaly mindkét társaság az árbevételét és a nyereségét is növelni tudta, de az idén közölt eredményeik is megfelelők.

Az ágazat kilátásai viszont korántsem olyan jók, mint az eddig elért eredményei. A gyógyszertörvény idei módosítása ugyanis 26,3 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő, amelyet a gyógyszercégekre kivetett extra adó növelésétől és az egészségpénztár gyógyszerkiadásainak a mérséklésétől vár a kormány.

Az államadósság csökkentését célzó Széll Kálmán-terv jövőre 83, azt követően pedig összességében 120 milliárdos gyógyszer-megtakarítással számol, ám egyelőre - a bizonytalanság következtében megugrott gyógyszerfelvásárlás miatt - kiszámíthatatlan, szükség lesz-e újabb szigorításokra.

Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese szerint a törvénycsomag drámai következményekkel jár a gyógyszeriparra. Szerinte milliárdoktól esnek el a kutatóintézetek, ha a gyógyszertörvény szigorítása miatt beszüntetik magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenységüket a külföldi cégek. A válságadó és a gyógyszerismertetők után fizetett díj növelése elbocsátásokkal járhat.