• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyomorforgató az emberi hozzáállás

Lapszemle Forrás: zsurpubi.hu

Egy vagyonőr vallomása kórházi élményeiről.

Alex, aki vezetéknevének elhallgatását kérte, közel hét évet dolgozott kórházi vagyonőrként egy magyar kórházban. Testközelből, mégis ,,kívülről" szemlélhette az ottani folyamatokat. Az ott átélt történetekről, a kórházak állapotáról és az egészségügy jövőjéről beszélgetett a zsurpubi.hu portál vele.

Zsúrpubi: Mik voltak a legmegdöbbentőbb történetek, amiket tapasztalt?

Alex: Leginkább az emberi hozzáállás volt abszolút gyomorforgató a borzalmas állapotokon és körülményeken kívül. Gyakorlatilag az egész olyan, a rengeteg befizetett TB-hozzájárulás után is, mintha vágóhídra érkeznének az emberek. Egyébként ezt a kórházat halógödörnek is hívják. Többször volt olyan, hogy senki nem vette észre, hogy eltűnt egy-egy beteg az éjszaka kellős közepén, több kilométer séta, keresgélés után mi vagyonőrök kerítettük elő őket, és a reakció csak annyi volt, hogy: „Úristen, még szíjazni sem tudunk? Nem tudunk lekötni normálisan egy beteget, hát megszöknek!". Volt olyan is, hogy egy idős beteg télen, az éjszaka közepén kijelentette, hogy haza akar menni, közel -20 fokban, pizsamában, a hozzátartozók értesítése nélkül és gyalog simán elengedték. Kiakasztó sokszor egyébként az orvosi hozzáállás is: az esti órákban mindig megjelentek és szedték össze a borítékban kikészített pénzeket minden kórteremből.

ZSPB.: Mikor csalódott a legnagyobbat a magyar egészségügyben?

A.: A legdurvább élményem talán az volt, amikor éppen szolgálatban voltam és tőlem – tehát a kórház belterületén – körülbelül 20 méterre összeesett egy hölgy egy epilepsziás roham miatt, a fejét pedig beütötte és ömlött belőle a vér. Én odarohantam hozzá, közben segítséget hívtunk belülről a kórházból. Több mint fél órán keresztül ott volt a vérző hölgy az ölemben és a vagyonőr kollégáimmal vezettük le az epilepsziás rohamát. Ezután jött csak oda egy belső mentős, hogy egyáltalán egy osztályra elszállítsák a hölgyet. Bennem ekkor fordult át minden a magyar egészségüggyel kapcsolatosan. Mire számíthat az az ember, aki nem a kórháznál lesz rosszul? Ez egy nagyon-nagyon felkavaró élmény volt számomra.

A teljes cikk a zsurpubi.hu portálon.