Törzskönyvezés előtti felhasználásra kaphat engedélyt napokon belül Nagy Britanniában a Pfizer és BioNTech közös koronavírus-vakcinája.
Bakács Tibor immunológus-kutatót, az MTA doktorát arról kérdezte a Népszava, ő beadatná-e magának a korábbi védőoltásoktól merőben eltérő technológiával gyártott vakcinát.– Ha hozzájutnék, gondolkodás nélkül kérném az új mRNS COVID-19 vakcinát. – Azzal együtt is, hogy még számos szakértő vitatja, alkalmas-e már rutinszerű használatra ez a technológia – mondtaa lapnak.
A hagyományos vakcinák elölt vagy élő, de legyengített vírust alkalmaznak, hogy „megtanítsák” az immunrendszert a kórokozót felismerni és így immunválaszt indukálni. Az élő legyengített vírus betegséget nem tud okozni. Ugyanakkor a sejtekben elszaporodik és így az immunrendszer ugyanúgy védekezik ellene, mintha természetes fertőzés támadta volna meg a szervezetet.
Az mRNS vakcinák, ezzel szemben, becsapják a sejteket – magyarázza a kutató –, mert teljes vírus helyett csak egy vírus proteint gyártatnak le velük. A természetben az mRNS molekula feladata ugyanis az, hogy a DNS molekulából lemásolja egy-egy fehérje előállításához szükséges genetikai információt. Az mRNS vakcina a korona vírus tüske fehérjéje gyártásához szükséges küldönc RNS molekula laboratóriumban előállított változatát tartalmazza. Ezt oltják be a szervezetbe, ahol a sejtek elolvassák a szintetikus mRNS-ben kódolt információt és legyártják a tüske proteint. Utóbbi nem elég egy működőképes vírus létrehozásához, de ahhoz igen, hogy a gazdaszervezet észlelje a vírusproteint és beindítsa a védekező immunreakciót.
Mivel az mRNS vakcinák nem a teljes vírust kódolják, hanem annak csak egyetlen fehérjéjét, sokkal gyorsabban alakul ki a védekező reakció. További sajátosságuk, hogy a hagyományos vakcináknál erősebb immunválaszt indukálnak. Továbbiak a cikkben