• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Gyorsan terjed a járvány, megkésett a segítség

Lapszemle Forrás: mno.hu

Riasztó híre volt az elmúlt hét végének, hogy kicsúszott az ebola a segélyszervezetek kezéből.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a járvány gyorsabban terjed, mint ahogy a megfékezésére irányuló erőfeszítések haladnak. A számok óráról órára nőnek, de az már biztos, hogy minden idők legpusztítóbb ebolavírus-járványa pusztít: a WHO vasárnap délutáni adata szerint négy országban 729 emberrel végzett az egyelőre gyógyíthatatlan kór, és eddig több mint 1300 megbetegedést regisztráltak. Az ENSZ egészségügyi szervezete a járvány megfékezésére százmillió dolláros akciótervet dolgozott ki. Kicsit megkésettnek tűnik az intézkedés, és számos morális kérdést felvet – írja a Magyar Nemzet – online.

John Ashton professzor, az Egyesült Királyság egyik legismertebb közegészségügyi szakértője nem kertelt, amikor a The Independent vasárnapi számában kimondta: a nyugati gyógyszercégek nem siettek megtalálni a vakcinát az ebolára, mert a vírus csak afrikaiakat érintett. Kemény mondat a civilizáltnak nevezett világ erkölcsi csődjéről, de nem újdonság: a huszadik század pestisének, az AIDS-nek a kutatása is akkor kapott új lendületet a nyolcvanas években, amikor egy marginális kisebbség, a meleg szubkultúra után kezdett áldozatokat szedni a vérátömlesztésen átesettek között is, így nők és gyerekek, heteroszexuális felnőttek is belehaltak a betegségbe.

Az ebolavírus kapcsán is történtek gyógyszeripari kísérletek (majmokon már teszteltek egy vakcinát, biztató eredményekkel), de a klinikai kísérletek várhatóan csak szeptemberben kezdődnek el Amerikában. Ez csaknem negyvenéves (!) késést jelent, hiszen a kórokozót már 1976-ban felfedezték a Kongó egyik mellékfolyójánál.

A kórokozó azért tud zavartalanul terjedni Afrikában, mert az emberek nem hisznek a modern orvosoknak, ma is gond nélkül fogyasztják a vadhúst (a vírust bizonyítottan hordozhatják a gyümölcsevő denevérek és egyes majomfajták), és egyes törzsi szokások olyan rituálékat írnak elő a halottakkal, amelyek gyakorlatilag garantálják a továbbfertőződést.

A mostani hét végétől immár nem igaz, hogy az ebola csak Afrikában van jelen: immár két amerikai beteget ápolnak Atlantában. Ők mindketten fertőzötteket ápoltak Libériában (a 33 éves orvost állítólag egy ebolás beteg hányta le, az 59 esztendős ápolónő pedig az orvosokat fertőtlenítette, és munka közben kapta el a kórt). Ez is nagyon elgondolkodtató: a mostani járvány áldozatai közül (a WHO jelentése alapján) legalább hatvanan a betegekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi személyzet tagjai (tehát az orvosok és az ápolók) közül kerültek ki.

A megdöbbentően magas szám azt jelzi, hogy a védőruha sem nyújt elég védelmet, de ez persze így nem igaz – az ottani körülmények között nem jut mindenkinek maszk, szemüveg, és a személyzet képzettsége, fegyelme is hagy maga után némi kívánnivalót. Bár azt sem hinném, hogy az amerikai orvos ne vigyázott volna magára, szóval a helyzet bonyolultabb, mint első látásra gondolnánk.

Magyar orvos is kapcsolatba került a halálos kórral. A Lánchíd Rádiónak szombaton telefonon nyilatkozó Kis Zoltán három hétig volt Guineában egy, az európai mobil laboratóriumot működtető nemzetközi orvoscsoport tagjaként, és sok mintában találták meg a vírust. A Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője úgy vélekedett: minimális az esélye, hogy az ebola átterjedjen Európára vagy Amerikára, mert a fejlett világban a járványügyi helyzet nagyságrendekkel jobb, mint az afrikai országokban.

Reméljük, neki lesz igaza – jegyzi meg a portál.