A dohányzás egy szenvedélybetegség, mely az egyik legerősebb függőség, önerőből csak kevesen képesek a leszokásra.
Jövőre többet fizethetnek gyógyszereikért azok, akik nem működnek együtt az orvossal. A „beteg-együttműködési programot" először a keringési problémákkal élők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében próbálnák ki. A tervezettel kapcsolatban dr. Csicsári Katalin, az egri Markhot Ferenc Kórház tüdőgondozójának vezető főorvosa elmondta: a kormányzati szándékkal részben egyet lehet érteni, ám azt tudni kell, hogy a dohányzás egy szenvedélybetegség, mely az egyik legerősebb függőség, és ezért a betegek önerőből, segítség nélkül csak elenyésző hányadban képesek a leszokásra.
Az egri tüdőgondozóban most is foglalkoznak dohányzásról leszoktató tevékenységgel, ezt rendkívül csekély mértékben támogatja a társadalombiztosítás, a szakorvosok pedig nagyon leterheltek. A doktornő szerint motivált beteg esetében is időigényes folyamat a leszoktatás, a páciens kellő elszántsága nélkül pedig szinte reménytelen. Gond az is, hogy az igazán hatékony gyógyszereket, tapaszokat stb. egy fillérrel sem támogatja az állam, márpedig ezek havonta minimum 10-20 ezer forintba kerülnek.
Mindennél fontosabb lenne a középiskolások körében hatásos egészségnevelési kampányt szervezni, mivel a tapasztalatok szerint ha az e korosztályhoz tartozó nem gyújt rá, a későbbiekben sem fog. A dohányosokat viszonylag egyszerű lesz ellenőrizni, hiszen speciális légzésmérő készülékkel azonnal kiszűrhető, hogy dohányzik-e és mennyit az illető.
Dr. Kristofori György, Sirok háziorvosa lenne a legboldogabb, ha megérné azt, hogy a magyar beteg hajlandó magáért valamit tenni. Tapasztalatai szerint azonban egy pesszimista országban, kilátástalan élethelyzetben lévő embereket nehéz arra biztatni, hogy éljenek egészségesebben, vállaljanak több felelősséget magukért.