Megjelent a
Magyar Közlönyben az a törvénymódosítás, ami lehetővé teszi az egészségügyben a veszélyhelyzet elrendelését – katasztrófa nélkül is, miniszteri mérlegelés alapján. Szakmai körökben attól tartanak, hogy az egyre súlyosabb szakemberhiányt próbálja majd a kormány jogi eszközökkel ideig-óráig kezelni, és csupán ezt a célt szolgálja a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent egészségügyi törvénymódosító-csomag. Ez lehetővé teszi – a még csak tervezett alkotmánymódosítás szóhasználatát átvéve – az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését – olvasható az origo.hu portálján.
Ezt a fenti feltételezést erősíti, hogy a Balog Zoltán humánminiszter által benyújtott törvénycsomag erre a részre vonatkozó indoklása szinte ki is mondja, mi szükség volt az amúgy különleges jogrendi időszakokban – például rendkívüli vagy szükségállapot – esetén jelenleg is alkalmazható egészségügyi válsághelyzet mellett egy új kategória, a veszélyhelyzet bevezetésére.
Az előterjesztő miniszter azzal indokolta az új kategória bevezetését, hogy „a hatékony betegellátást, feladatteljesítést szolgálja, mivel az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen".
Ahogy a törvényjavaslat indoklása ki is fejtette: hatékonyan kezelhetők azok a helyzetek, amelyek esetén az állami szervek fokozottabb intézkedésére van szükség, ugyanakkor még a különleges jogrend bevezetése nem indokolt, illetve nem lehetséges. Vagyis a veszélyhelyzet elrendeléséhez nem kell különösebb, súlyos indok, ami amúgy a különleges jogrendet indokolttá tenné.
De vajon mire jó az ágazati törvény szerint most is bevezethető válsághelyzet feltételeinél gördülékenyebben alkalmazható egészségügyi veszélyhelyzet? Mi történik másképp? Talán a legfontosabb, hogy ilyen helyzetben hatósági intézkedéssel kirendelhetők az egészségügyi dolgozók is.