Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz

Mennyit számít ha szegényebb településen élsz? Magyarországon a 2010-es években jelentősen nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Arról azonban viszonylag kevés tudásunk van, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek hogyan függenek olyan fontos dolgokkal, mint az egészségi állapotunk vagy az egészségügyi rendszerhez való hozzáférésünk. Ennek oka, hogy sokáig nem álltak rendelkezésre megbízható adatok, amik az egészségi állapotot és az egészségügyi rendszer használatát összekötötték volna a jövedelmekkel, írja a Portfolio. 

A nemrégiben megjelent  Munkaerőpiaci Tükör 2019 című kötet több fejezete is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik új adatok alapján. Bíró Anikóval, Elek Péterrel, Hajdu Tamással és Kertesi Gáborral közös tanulmányunkban, amely egy korábbi közös munkánkra épít, a halálozás és várható élettartam jövedelem szerinti különbségeit vizsgáltuk, illetve megnéztük, hogy ezek a jövedelmi különbségek milyen összefüggésben állnak az egészségügyi ellátórendszer igénybevételében, az egészség-magatartásban és az ellátórendszerhez való hozzáférés egyenlőtlenségeivel.

Első megállapításunk, hogy Magyarországon jelentős az eltérés a szegényebb és a gazdagabb településeken élők várható élettartama között. A településeket jövedelmi huszadokra osztottuk: minden csoportban nagyjából a teljes lakosság 5%-a lakik. Összefoglaló számként a 45 éves korban várható élettartamot vizsgáltuk. A nők között a legalsó és legfelső jövedelmi csoport közötti különbség 4,6 év (37,4 év versus 32,8 év), ami relatív értelemben 14 százalékos különbséget jelent. A férfiak között a különbség 6,9 év (32,7 év versus 25,8 év), vagy relatív értelemben számítva 27 százalék. 

Második megállapításunk, hogy ezeknek az egyenlőtlenségeknek egy jelentős részét elkerülhető (megelőzhető, illetve kezelhető betegségekkel összefüggő) halálokok magyarázzák. Ha a legalsó és legfelső jövedelmi csoportok között az elkerülhető halálozások tekintetében fennálló különbségeket eltüntetjük, akkor az eltérés a nők esetében 4,6 évről 2,4 évre, a férfiak esetében pedig 6,9 évről 2,9 évre csökken. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert jelzi, hogy az egészségpolitikának, illetve a tágabban értelmezett társadalompolitikának jelentős szerepe lehet az egyenlőtlenségek csökkentésében.

Harmadik megállapításunk, hogy a várható élettartamban mért jövedelmi egyenlőtlenségek mellett jelentősek az egészség-magatartással és a hozzáféréssel, illetve az egészségügyi ellátások igénybevételével kapcsolatos egyenlőtlenségek is. Itt nem oksági kapcsolatokat vizsgálunk: nem állítjuk, hogy azért alacsonyabb a várható élettartam a szegényebb településeken, mert rosszabb a hozzáférés az egészségügyi rendszerhez, csak leíró jelleggel vizsgáljuk, milyen okok állhatnak az egyenlőtlenségek mögött.

A teljes cikk a portálon olvasható.