Háborús helyzet a kórházakban

Március elején egy érintőképernyős mobiltelefon mentette meg a SE Neurológiai Klinikán egy beteg életét. A részben mozgásképtelen, gégekanüllel lélegeztetett fiatal nőt speciális vizsgálatra vitték az egyetemi klinikára. Már az elhelyezése sem volt egyszerű, mert előbb tévedésből – a betegirányító összekevert két hasonló nevű orvost – az intenzív osztályra vitték, noha valójában a neurológiai osztályon várták. A kórház épületén belüli „utazás közben" elkallódott a zárójelentése, amely a legfontosabb, életmentő gyógyszerelését és addigi kórtörténetét írta le - számolt be róla a Népszabadság.

A zárójelentés, ami az intenzív osztályon még megvolt, késő estig sem került elő. Pedig abban az előző kezelőhely célzott antibiotikumkúrát írt elő, ez a kezelés viszont így itt el sem kezdődhe-tett. Az igazi dráma csak ezután következett: a betegnek még ezen az estén eltömődött a gégekanülje. Az eszközt normális esetben naponta többször is ki kell tisztítani, ám a beteg lányéhoz senki nem nyúlt. A nő fulladni kezdett, ám hiába nyomta a nővérhívó csengőt, senki sem reagált, végül a keze ügyében lévő érintőképernyős telefonról szöveges üzenetben kért segítséget a családjától.

Társa azonnal tárcsázta a klinikát: a telefonközpontos azonban nagyon nehezen értette meg, miért telefonál valaki éjszaka a kórházi osztályra. Nem hitte, hogy a beteg hiába csenget, és nem tud kiabálni, mert gégekanülje van, valamint a szobatársa is alszik. A hívást háromszor kapcsolta a központ az osztályra, mire felvették – ez újabb 3 percig tartott. A nővér állította: a beteg nem csengetett.

A fiatal nő társa viszont követelte, hogy azonnal nézzenek rá hozzátartozójára. De miután a lánytól többé nem érkezett üzenet, a férfi a klinikára rohant. A szobába lépve azt látta, hogy két nővér és két orvos állja körbe az ágyat, a lány fuldoklik, a gégekanüljét kiszedték, a helyén tátongó lyukon keresztül valami folyadék folyik. Időközben a nővérek az eltömődést fecskendőbe töltött vízzel próbálták megszüntetni, csakhogy így folyadékot pumpáltak a beteg tüdejébe. A lány hiába próbált tiltakozni, fuldoklás közben tett gesztusait nem voltak képesek megérteni. A helyszínre érkező ügyeletes orvos sem tudott mit kezdeni a helyzettel, másik orvost hívott, aki megérkezése után – jobb híján – a kanül eltávolítása mellett döntött.
Problémát jelentett az is, hogy az osztályon oxigén sem volt elérhető, így az ügyeletes orvos az intenzív osztályból hozatta át az ottani oxigénpalackot. Végül a beteg légzését hajnali 2-re sikerült rendezni. Két nappal később a fiatal nőnek magas láza lett, az amúgy is súlyos betegsége mellett valószínűleg nem tett jót szervezetének a tüdőbe pumpált víz, az idejében meg nem kezdett antibiotikum-kúra. De legalább túlélte. Ez a történet elég sokat elárul abból, hogy a hazai ellátórendszer „a nagy átalakítások közepette" mennyire szétesett.

Az egészségügy teljesítőképessége folyamatosan csökken. Az államosítás alatt álló kórházakban pedig háborús helyzet van, nincsenek döntések, a beteget esetlegesen küldözgetik intézményről intézményre.

Egy minapi zártkörű szakmai fórumon a biztosítók képviselői arról beszéltek, hogy évente háromezermilliárdos az igény, amely az egészségüggyel kapcsolatos elvárásokban megjelenik, de az állam nem képes ezt finanszírozni. Lantos Zoltán, a GfK Hungária igazgatója szerint ma úgy egymillióan lehetnek az országban olyanok, akik valószínűleg aktív egészségbiztosítási tagként rendszeresen magán-egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe, és összességében sok százmilliót költenek egészségük helyreállítására. Évente 17-35 százalékkal nő a magánszolgáltatásokat vásárlók aránya, és tavaly 28 százalékuk többet költött egészségére, mint egy évvel korábban. Mindez piaci lehetőséget kínál az üzleti biztosítóknak.

Bár a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint az ellátórendszer átalakításával nem szűkül a gyógyítási paletta, formailag az állami ellátás kere tében továbbra is mindenkinek minden jár, a gyakorlatban már koránt sincs így. A társadalombiztosítás által fedezett szolgáltatási csomag konkrét meghatározása híján a fizetős ellátások körének szabályozása jelenthet megoldást az ugrásra kész üzleti biztosítóknak.  A biztosítók arra számítanak, hogy az állami kórházakban díjat fognak kérni attól, aki nem a területileg számára rendelt helyen akarja magát gyógyíttatni. Ha ez bekövetkezik, az üzleti biztosítók segíthetnek megtalálni a beteg számára a legmegfelelőbb helyet, és akár kifizetni is helyette az összeget.