• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Halálos vírust állíthatnak meg magyar kutatók

Lapszemle 2022.02.15 Forrás: 24.hu
Halálos vírust állíthatnak meg magyar kutatók

Védőoltás vagy hatékony gyógymód egyelőre nem ismert ellene, az esetek körülbelül 70 százaléka halállal végződik.

A Nipah-vírus gyümölcsevő denevérek vizeletével terjed, az emberi fertőzések körülbelül 70 százalékában végződik halállal. Magyar virológusok a frontvonalon, Bangladesben tesztelték a módszert, amellyel a helyi járványokat meg lehet szakítani – sokak számára horrorisztikus munka a fáról záporozó, potenciálisan vírust tartalmazó denevérvizelet gyűjtése és elemzése - írta a 24.hu.

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa és PhD-hallgatója, Tóth Gábor Endre december végétől egy hónapot töltöttek Bangladesben a Nipah-vírus nyomában. Nekünk, magyaroknak ugyan nem mond sokat, de szakembereink munkája, a magyar fejlesztésű mobillabor és az általuk alkalmazott módszer évről évre ezrek életét mentheti meg, illetve kisebb-nagyobb helyi, netán régiós járványok megelőzését segíti.

Ma már az a dél-ázsiai ország a Nipah-járványok gócpontja, ami érdekes módon évről évre a téli időszakban okoz kisebb-nagyobb esethalmozódást. Ennek oka, hogy a denevérek itt is elvesztették élőhelyüket és táplálékforrásaik jelentős részét, így mindkettőt az ember közelében kénytelenek keresni.

A tudomány egyelőre csak szalad a Nipah után, a két magyar kutató feladata egy olyan módszer gyakorlati tesztelése volt, amivel nemcsak a járvány terjedését lehet megszakítani, de végre proaktívan léphetünk fel a vírussal szemben. Útjukat tudatosan szervezték a téli „pálmalészüret” idejére. A kórokozó ugyanis állandóan jelen van a denevérekben, de intenzitása folyton változik az egyes kolóniákban, más-más időpontokban van csúcson a vírusszám.

Egy magyar fejlesztésű mobillaborral ott a helyszínen három órán belül ki tudtuk mutatni a vírus jelenlétét és további 6 órán belül a vírus genomszekvenciáját is.

Ehhez kellett a fent már említett személyes vizeletgyűjtés, de nagyon is megérte. A magyar kutatók munkája nyomán ugyanis lehetővé válik a denevérkolóniák gyors és megbízható monitorozása, az eredmény függvényében pedig aktív intézkedésekkel lehet megelőzni az emberek fertőződését. A mobillabor emellett lehetőséget nyújtott a vírusminták szekvenálására is, ami egy más területen rendkívül fontos: a vírus genetikai változásainak nyomon követése ugyanis a vakcinafejlesztések területén jelent óriási előnyt. További részletek a teljes cikkben

(Fotó: 24.hu - Kemenesi Gábor)