• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Halálozás: Egyre nagyobb veszélyben a nők

Lapszemle Forrás: mno.hu

A legnagyobb halálozási többlet 2015 februárjában volt, amikor az influenzajárvány tetőzött.

Bár az 1993-as mélypont óta mérséklődik a halálozások száma Magyarországon, 2015-ben megtorpant ez a folyamat, és több mint 20 év után ismét csökkent a magyarok várható élettartama. A halálozási többlet elsősorban a nőket érintette, akik ugyan hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak, ám mortalitási mutatóik az utóbbi években kedvezőtlenül alakulnak, ami mögött a nemek megváltozott szerepe is állhat – mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa, amely az 1990 és 2015 közötti halálozási statisztikákat vizsgálja. A halálozási mélypont 1993-ban volt, több mint 150 ezer magyar hunyt el. Az ezt követő két évtizedben 16 százalékkal esett vissza a halálozások éves száma – írja az mno.hu portálja.

Így Magyarországon még soha nem volt olyan magas a születéskor várható élettartam, mint 2014-ben (75,6 év). Ezt a javuló tendenciát törte meg a 2015. esztendő, amikor egy év leforgása alatt 0,2 évvel rövidültek a magyar népesség várható életkilátásai, és a halálozások száma közel 5400-zal múlta felül az előző évit.

A halálozási többlet az első negyedévre koncentrálódott, de a nyári hőhullámoknak tulajdoníthatóan július–augusztusban is jelentősen emelkedett az elhunytak száma. Nem egyedül hazánkban volt tapasztalható ez a jelenség, kevés kivétellel Európa összes országában jelentős halálozási növekményt regisztráltak 2015-ben.

A jelenség hátterében a tetőző influenzajárvány játszhatott közre, a legnagyobb halálozási többlet ugyanis februárban volt, amikor a járvány tetőzött. A „többlet" legnagyobb részét a 80 év feletti nők adták, vagyis az ő halálukat okozhatta leginkább a vírus szövődménye, területileg pedig Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből adódott arányait tekintve a legtöbb halálozás.

A kutatók nemenként is megvizsgálták az adatokat. Magyarországon évtizedek óta mindig több férfi vesztette életét, mint nő. A fordulópont 2010-ben volt, ez volt az első esztendő, amikor fordult a kocka, és több nő hunyt el, mint férfi. Ennek főbb okai a férfihalandóság nagymértékű javulása és a női népesség jelentősen idősebb korösszetétele.

KSH

Legolvasottabb cikkeink