Hálószobában a kormány

Értelmezhetetlen, sérti a magánélet jogát, ugyanakkor több élethelyzetet is kikerül az új, parlament előtt lévő családvédelmi törvény. A KDNP-s képviselők (Harrach Péter, Tarnai Richárd, Michl József és Bagdy Gábor) által benyújtott tervezetét hétfőn az Országgyűlés emberi jogi bizottságában a kormánypártok képviselői támogatták.

Pedig a tervezettel kapcsolatban sok kérdés és aggály merül fel. A szocialista Lendvai Ildikó szerint a törvény olyan területre engedi be az államhatalmat, amihez semmi köze sincsen. „Az állam helyettünk akarja eldönteni, melyik családforma a jó és a rossz nekünk. Családnak eleve csak a házasságot tekinti, illetve a szülő és a saját vagy örökbe fogadott gyermek kapcsolatát. A törvény szemében tehát többé nem család a még gyermektelen élettársi közösség, és nem számít családtagnak az élettárs sem, aki társával közösen neveli annak gyermekét".

Abban a szakértők egyetértenek: nincs azzal gond, ha a törvény definiálja a család fogalmát, erre az állami ellátások miatt is szükség lehet. De ez a tervezet csak ideologikus elvárásokat fogalmaz meg, és nem igazodik a mindennapi élethez. A párok nagy része a házasság helyett az élettársi kapcsolatot választja, és kevésbé valószínű, hogy a jövőben a politikai elvárás szerint alakítják majd a magánéletüket.

Pedig a törvény azt is előírná, hogy a szülő köteles kiskorú gyermekét családban gondozni. Mivel ehhez házasságban kell élnie, kérdés, miként kezelik a jövőben az elváltakat, vagy azokat, akik házasságon kívül, egyedüli szülőként vállalták a gyereküket.

A tervezetben arról is írnak, hogy „a családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest". A gyerekek kötelességét is szabályozná a kormány. A tervezet szerint a kiskorú gyermek kötelessége, hogy „tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön".

A tervezetben egyébként több olyan elem is visszaköszön, így a magzati élet védelme, amely a közelmúltban éles vitát váltott ki.