Halottakon gyakorló agysebészek - Csókay cikkét közölte a neves szaklap

Képzeljünk el egy almát, amit belülről kell „meghámozni", vagyis szépen apránként kiemelgetni a belsejét úgy, hogy a héja ne sérüljön. Hogyan menne ez elsőre? Az agysebészeknek sokszor ehhez hasonló műveletet kell elvégezniük az agy mélyén fekvő daganatok eltávolításánál. Ám lehet ezt gyakorolni, erre szolgál egy új magyar módszer. Csak erős idegzetűeknek - hívja fel cikke olvasóinak figyelmét a hetivalasz.hu. 

Miközben az idegsebészet folyamatosan fejlődik, és olyan betegségeket is meg tudnak gyógyítani, amiről korábban álmodni sem mertek, mégis van olyan terület, ahol nem javult egyértelműen a szövődmények aránya a 90-es évekhez képest.

Különös, de éppen az orvostudomány robbanásszerű fejlődése okozta mindezt. Korábban a legveszélyesebb agyműtéteket mind az idegsebészek végezték, ám mára ez megváltozott. A jóindulatú, három centiméteresnél kisebb daganatok zöméhez nem kell már megnyitni a koponyát, a sugársebészet elroncsolja a daganatot. Jó néhány agyi érelváltozást pedig a radiológusok az érpályán keresztül gyógyítanak úgy, hogy a combon ejtett vágáson keresztül juttatják fel az agyba a beavatkozást végző műszert. Az idegsebészeknek maradtak a legnehezebben operálható mélyben lévő óriásdaganatok és az agyi ereken található hatalmas kitüremkedések úgynevezett komplex érzsákok, melyeket az új módszerek nem tudnak megoldani. Csókay András, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház idegsebészeti osztályának vezetője szerint így az idegsebészek gyakorlata csökkent, és amikor havonta egy-egy ilyen nehezen operálható óriásdaganatot kell kivenniük, olyan helyzetbe kerülnek, mintha edzés nélkül indulnának a Himalájára. Az úgynevezett „rágyakorló műtétek" ugyanis eltűntek a repertoárból.

A miskolci főorvos erre a helyzetre talált megoldást, és az Európai Idegsebészeti Társaság tudományos szakmai lapja, az Acta Neurochirurgica közölte az új magyar agysebészeti munkamódszert.

Részletek a Heti Válasz honlapján