Hálózatot hoznak létre a szepszis ellen

A szerveződés célja a sürgősségi ellátásban a szeptikus betegek halálozási arányának csökkentése. Magyarországon évente 25-30 ezer ember veszti életét szepszisben, ez az egyik vezető halálok hazánkban. A szepszist a köznyelvben a vérmérgezéssel azonosítják, ez azonban nem fedi le az összetett tünetcsoportot. Kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, nagyon nehéz diagnosztizálni és kezelni. Sőt, a szakemberek is bajban vannak a pontos meghatározásával, nincsen egyetemleges definíciója – írja a baon.hu portálja.

Az egyszerű szepszis lehet akár influenza vagy egy vírusfertőzés következménye, és nem igényel kórházi beavatkozást. Súlyos esetben az alapbetegséghez még legalább egy szervrendszer elégtelen működése társul, tehát például gépi lélegeztetés tartja életben a beteget, vagy művese látja el a szükséges funkciókat. Szeptikus sokk esetében pedig az alacsony vérnyomás miatt a páciens nem, vagy nagyon nehezen reagál a kezelésre, ilyenkor azonnali intenzív ellátás kell. A szeptikus betegeknél a fertőzésre adott válaszreakciók egyénenként eltérőek, illetve az idővel változnak. Az újszülöttek és az idősek inkább hajlamosak a fertőzéses megbetegedésekre.

A sürgősségi betegellátásban az egyik legnagyobb kihívás a szeptikus betegek ellátása. Léteznek kiváló nemzetközi standardok, ám a napi betegellátás rutinfeladatai között nagyon nehéz időt és erőt találni a folyamatos fejlesztésre, minőségi klinikai auditokra.

Most öt kórház - közte a kecskeméti - szakemberei megalapították a Magyar Sürgősségi Szepszis Hálózatot, azzal a fő céllal, hogy 2022 végéig megpróbálják a hazai sürgősségi ellátásban a nemzetközileg elvárható szintre csökkenteni a szepszis halálozási adatait. Mindezt dr. Pető Zoltán, egyetemi docens, a szegedi SBO osztályvezető főorvosa jelentette be a szombati, a kecskeméti Sheraton hotelben tartott Sürgősség, neurológia és infektológia című egynapos képzésen.

A Magyar Orvosi Kamara nemrég készített egy felmérést a hazai sürgősségi ellátással kapcsolatban, és elég sötét képet festett róla. Meg kell őszintén mondanom, én Kecskeméten ezt nem tapasztalom. Egyszerűen le lehet mérni: mennyi panasz érkezik az SBO-ra. Nálunk hetek, sőt hónapok telnek el úgy, hogy egyetlen panaszos levél nem kerül az asztalomra – jelentette ki dr. Svébis Mihály, a megyei kórház főigazgatója, méltatva dr. Szabó István SBO-osztályvezető utóbbi években végzett munkáját, az SBO hatékony átszervezését. A főigazgató hozzátette: az infekciók, fertőzések területén is sok a tennivalójuk, de fontosnak tartotta hangsúlyozni: nemcsak nekik, hanem azoknak is, akik a felelősek a magyar egészségügyi ellátásért.