Hamarosan a 70-es, 80-as években találhatjuk magunkat

Különben sorozatban ismétlődhetnek meg az egri Markoth Ferenc kórházéhoz hasonló esetek, sürgősségi ellátás helyett pedig rövidesen a hetvenes, nyolcvanas évekbeli akut ellátási rendszerben találhatjuk magunkat, de az akkori, kórházon kívüli szakellátási háttér nélkül - figyelmeztetnek szakértők. November végén felmondtak az egri Markhot Ferenc kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosok közül hatan, köztük az osztályvezető is. A kórház vezetése sajtómegkeresésekre úgy nyilatkozott, a lépés nem veszélyezteti a sürgősségi ellátásban a betegek biztonságát, csupán néhány, nem teljes munkaiőben dolgozó, egy-egy műszakot vivő, vállalkozó orvos távozását jelenti – írja a Napi.hu portálja.

A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület (MSOTKE) azonban ennél sokkal borúlátóbb, az egri kórház sürgősségi ellátásán és az ottani betegek biztonságán túl az egész szakma jövőjét bizonytalannak ítéli meg. A humán erőforrás kérdés, a sürgősségi szakorvosok hiánya csak az egyik seb, (ok-okozati összefüggés), amiből a sürgősségi betegellátás vérzik. A szakmának ennél szélesebb értelemben vett konfliktusokkal kell folyamatosan megküzdenie – véli Berényi Tamás, az MSOTKE elnöke.

A sürgősségi betegellátás egy olyan komplex, 21. századi szemlélet, ami az akut ellátáson belül, átlátható betegutakkal, racionalizáltan rendel kapacitásokat a beteghez, 24 órán belül elvégzi a mentés, az ambulanter ellátás és a kórházi felvétel irányítását, ezzel túlmutat a hazai, akut jellegű ellátási struktúrán.

A sürgősségi ellátást alapvetően három tényező együttes jelenléte határozza meg: a beteghez integrált, azaz a mozgatása nélküli ellátási rendszer, az idő függvényében végzett munka, azaz a páciens állapotához igazított időn belüli, és nem érkezési sorrendben végzett diagnosztika, illetve beavatkozás, vagyis a kondíciójából adódó rizikó értékelésének megfelelő betegbesorolás, illetve egy szakmai allokációs rendszer, azaz a szükséges beavatkozások biztosítása. Mindebből adódik, hogy a sürgősség hatékony működéséhez az adott kórházban, lehetőleg egy épületben rendelkezésre kellene állni az akut ellátáshoz szükséges összes szakmának és szakembernek, ám az országban uniós forrásból fejlesztett és átadott 27 központ – amelyeknek 2010–2015 között, a kapott támogatásnak megfelelően sürgősségi ellátást kell nyújtaniuk - javarészt csak nevében felel meg ezeknek a követelményeknek: sem a szakmai paletta, sem a szakember gárda, sem a betegekhez való integráltság nem teljesül, ami sokat levon a hatékonyságból – magyarázta Berényi Tamás.

Budapesten a négy sürgősségi osztály, a Bajcsy kórház, a Szent Imre kórház, a Jáhn Ferenc kórház és a Honvédkórház közül csak az utóbbiban érhető el a teljes szakmai kör. A gyerekek sürgősségi ellátását a Heim Pál kórház végzi, itt teljes körű az ellátás, a többi intézmény mindegyikében azonban hiányzik valami szakma, ellátói készség a palettáról. A sürgősségi ellátás a nagyobb egészségkárosodással járó, költségesebb betegeségek, stroke vagy infarktus megelőzésében is kiemelt szerepet játszhatna a korai felfedezéssel és az időben elvégzett beavatkozásokkal – hangsúlyozta Berényi, hozzátéve az is, azonban a sürgősségi osztályok (SBO) működését a jelenlegi finanszírozási rendszer nem támogatja, sőt, inkább ellenérdekeltté teszi a kórházi vezetést. Sokan azt látják csak, hogy a sürgősségi osztály tolja be a „drága" betegeket egy teljesítmény-limitált rendszerbe, ami megmagyarázza, hogy miért nem rajonganak az SBO-kért a kórházvezetők.