Többen támadják a drogteszt ötletét

Évente kötelező drogvizsgálat alá vetné a 12–18 év közöttieket, a választott politikusokat és az újságírókat Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint utóbbi két csoport esetében nincs realitása egy ilyen szabályozásnak, az ifjúsági esetében pedig a jogalkotóknak nagyon alaposan kellene eljárniuk, hogy ne vessenek fel alkotmányossági kérdéseket. A legutóbbi átfogó felmérés alapján a magyar 16 éves fiatalok csaknem 20%-a élt már valamilyen tiltott szerrel – írja a Magyar Nemzet – online.

Érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára – közölte Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) VIII. kerületi polgármester a Facebook oldalán pénteken. A politikus azt írta, a drog életveszélyes, „féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is".

Péterfalvi Attila kiemelte: az újságírók és a politikusok esetében nincs realitása egy ilyen szabályozásnak, az ifjúság esetében viszont már más a helyzet. A gyerekek esetében főként az a kérdés, mire használnák fel a drogteszt eredményeit. Ha arról csak a szülőt tájékoztatnák az egészségügyi szakemberek, az iskolát, vagy mást nem, akkor annak nem lenne adatvédelmi akadálya, de egyéb alkotmányossági kérdéseket azért egy ilyen szabályozás is felvetne.

Péterfalvi rámutatott: 14 éves korig tart a polgári jog szerint a cselekvőképtelenség, 14 és 18 éves kor között azonban a fiatalok már korlátozottan cselekvőképesek, egy kötelező teszt azonban nem hagyná meg számukra a mérlegelés jogát, ráadásul felvetődik a megfelelő arányosság kérdése is. A szakember szerint egy ilyen szabályozást csak törvénnyel lehetne bevezetni, és a jogalkotóknak nagyon alaposan kellene eljárniuk, hogy ne sértsenek alkotmányos jogokat.

A kötelező drogteszt ötletét már most többen támadják. Az Együtt felháborítónak tartja és elutasítja a „valóságtól elrugaszkodott javaslatot", a Magyar Liberális Párt szerint pedig az „értelmezhetetlen és minősíthetetlen agyrém". Hozzátették, a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemnek a tájékoztatás, a megelőzés és az ártalomcsökkentés hármasán kellene alapulnia.
Sokan az orvosi titoktartás ürügyével söprik le a javaslatot az asztalról, eszerint a páciens adatai harmadik fél számára nem adhatók ki. Az újságírók és politikusok esetében ez így is van, a gyerekeknél azonban nem, hiszen a kiskorúakra vonatkozó adatokat annak gondviselőjével kell megosztani, így lenne ez a drogteszt esetében is.

Az orvosi titoktartásra hivatkozva egyébként idén nyár végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) liberális jogvédő szervezet már azt is kikényszerítette, hogy az országos tiszti főorvos körlevélben utasítsa az egészségügyi dolgozókat, ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert ez jogsértő és káros. A TASZ azután kereste meg a tisztifőorvost, hogy az Országos Kriminológiai Intézet kutatása kimutatta: 2012 után jelentősen nőtt azon esetek száma, amikor az egészségügyi dolgozók jelentették a drogfogyasztó pácienseket a rendőrségnek. Az előzetes eredmények szerint ez összesen 22 esetben fordult elő, ebből öt esetben fiatalkorú ellen indult büntetőeljárás. A TASZ szerint az orvosi titoktartás megsértésének minősül, ha az egészségügyi dolgozó a beteg vagy gondviselője írásos hozzájárulása nélkül kiadja annak egészségügyi adatait harmadik félnek.