• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Hamarosan nem fogunk szexelni a gyermekáldásért

Lapszemle 2019.07.09 Forrás: Quibit
Hamarosan nem fogunk szexelni a gyermekáldásért

Ha nem lenne olyan drága, aki tehetné, már ma is inkább választaná a mesterséges módszert.

Úton van a legújabb szexuális forradalom, csak épp a legutóbbi, a múlt század hatvanas-nyolcvanas éveiben lezajlott felszabadulással ellentétben ennek majd az lehet a vége, hogy az emberek lényegesen kevesebbet szexelnek egymással - írta a Quibit.

A szexuális aktus hamarosan elveszítheti az egyik legfontosabb funkcióját: nem fogják gyereknemzésre használni. Három-négy évtized múlva az emberiség már nem a hagyományos módon gondoskodik majd a saját utánpótlásáról – mondta a múlt héten a BBC-nek Henry Greely, az először 2016-ban kiadott The End of Sex and the Future of Human Reproduction című bestseller szerzője, a világ egyik legjobb egyeteme, az amerikai Stanford Jog- és Élettudományi Intézetének az igazgatója, jogászprofesszor és tiszteletbeli genetikaprofesszor. A jogtudós pedig már három éve azzal turnézik fel-le a világban, annak is a legnagyobb hírű egyetemein, hogy alig néhány év múlva a fejlett nyugaton a gyerekek nem a hálószobákban, az autók hátsó ülésén, vagy sokat látott fesztiválok sátortengerében fogannak majd, hanem kémcsövekben.

Ennek útjában szerinte mindössze az áll, hogy a mesterséges megtermékenyítés a nők számára fizikailag megterhelő, és nagyon sokba kerül. Ha a petesejteket nem a nőkből kellene kivenni, vagy legalább mindez nem lenne olyan drága, aki tehetné, már ma is inkább választaná ezt a módszert, mint a hagyományosat – állítja Greely, aki szerint az in-vitro fertilizációnak van egy hatalmas hatalmas előnye a hagyományos fogantatással szemben: a kémcsőben megtermékenyített petesejteket genetikai szűrésnek lehet alávetni. Vagyis az épp csak fejlődésnek induló, 3-5 napos embrióból kockázat nélkül ki lehet venni 1-2 sejtet, és alaposan meg lehet vizsgálni a születendő gyermek genetikai állományát.