Sok mindent jobban tudnánk csinálni, ha hagynák

Ficzere Andrea optimista. Májusban három évre megválasztották a Magyar Kórházszövetség elnökének. Úgy véli, ez lehetőség a változtatásra. Amihez az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatójaként kevés volt, egy szakma képviselőjeként már „hivatalból” van ereje, tekintélye. Tiszta viszonyokat akar az egészségügyben, valós költségfinanszírozást, a magán és az állami ellátás átlátható rendszerben, közös felügyelet alatti működését, ellenőrzését, szakmai kontrollját. S ha a valós viszonyokhoz igazodnak a szabályok, akkor jöhet a felelősségvállalás, a számonkérés. Ma ugyanis olyanért marasztalják el sokszor a kórházakat, amiről nem tehetnek. Pontosabban: ha komolyan veszik a szakmát, a gyógyítást, akkor nincs esélyük a szabályos működésre. „Volt egy fajta tehetetlenség a rendszerben, ami akkor is működtette a kórházakat, amikor már elfogytak az erőforrások. Ennek most vége. Ha akarunk, ha nem, változtatni kell” – fogalmazza meg, miért bízik abban, hogy létrehozható a fordulat. A boomonline.hu interjúja.

Budapesten már főigazgatói munkája kezdetén, a VIP-részleg létrehozásával alaposan felkavarta az állóvizet…

Ficzere: Kaptam hideget, meleget. Szerencsére sokan megértették, hogy ezt azért is csináltuk, hogy a munkatársak jobban kereshessenek. Ne kelljen elmenniük túlmunkában a magánszektorba több pénzért, találják meg a számításukat házon belül. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a TVK plafon miatti fölös kapacitásunkat ajánljuk térítés ellenében, és minderre nem lenne feltétlenül szükség, ha a kollegák bérszínvonala megfelelő lenne, illetve ha minden hozzánk forduló biztosított beteg ellátására lenne finanszírozásunk. Ez utóbbi a kórház költségvetését is pozitív irányba módosítaná.

Ez a részleg azóta is működik, azzal a megkötéssel, hogy magyar betegek nem vehetik igénybe…

Ficzere: Amikor elindult, 2013-ban még közvetlenül jöhettek magyar betegek is, 2014-től azonban már nem, egy jogszabály-módosítás miatt. Most az a helyzet, hogy magyar betegeket csak magánellátókon keresztül fogadhatunk a VIP osztályon. Hogy ez furcsa, meg értelmetlen? Nekem is az. Nem tudom elfogadni, hogy a magyar betegeket a külföldiekkel szemben rosszabb helyzetbe hozzuk. Tudomásul kell venni, hogy a betegeknek a magánellátásra és az állami ellátásra is igényük van. A kettő között kell az átjárást átlátható, világos szabályozással megoldani. A jelenlegi állapot tarthatatlan. A betegek nem minden magánintézményben kapják meg a minőségi ellátást, erre jelenleg semmilyen garancia nincs. Éppen ezért gyakran úgy kerülnek vissza az állami ellátásba, hogy valamilyen ellátást már kaptak a magánintézményekben, de nem olyat, amitől meggyógyultak volna. A magánellátók sokszor „kimazsolázzák” a jobban fizető, egyszerűbb ellátásokat, a költségesebb, összetettebb feladatokat pedig az állami ellátókra hagyják. Közös szakmai felügyeletre, közös grémiumra van szükség, egységes ellenőrzéssel, áttekinthető betegutakkal, és akkor a két rendszer jól kiegészítheti egymást. Sok diagnosztikai vizsgálat ma csak a magánellátóknál végezhető el gyorsan, ami az állami gyógyítást is hatékonyabbá teszi.

A magánegészségügyben most valóságos boom van, gombamód szaporodnak az ilyen intézmények, ami azt jelzi, az állami ellátás nem áll a helyzet magaslatán…

Ficzere: Ez a piac is telítődni fog, mert egy határon túl már nincs elég fizetőképes ember… Ha létrejönne a kiegészítő biztosítás intézménye, ami az állami ellátásra is kiterjedne, akkor megváltoznának a viszonyok. Egy más típusú ellátórendszerben megszüntethető lenne a paraszolvencia is. Viszont az átlátható rendszerhez méltányos jövedelmek kellenek. Nem az a megoldás, hogy büntetjük az alternatívák bevezetőit, hanem az, hogy egy számon kérhető, ámde a valós helyzettel számoló rendszert hozunk létre, amiben a felelősség is pontosan szabályozott. Ebben az orvos is érdekelt lesz, hiszen a biztosító kifizeti neki a munkát, nem kell borítékokért ácsingóznia. A teljes interjú itt olvasható