„Hangulatjavító” intézkedések az egészségügyi szakdolgozóknak

Elmaradt túlórapénz, ki nem adott, de át sem vihető szabadságok – csak két jelenség, ami az elmúlt hetekben borzolta az egészségügyi szakdolgozók kedélyeit. FB-csoportjukban közétett körkérdésünk alapján nagyon esetleges, ki, mikor és hogyan kapja meg a törvény által előírt juttatásait, van, akinek két hete is elveszett a tavalyi szabadságából. Pedig sokukat már most is veszélyezteti a túlzott stressz és a kiégés - írta az elitmed.hu.

Több intézményből is jelezték az eLitMednek, hogy egyszerűen nem fizetik ki az elrendelt túlórájukat. Ezzel több tíz-, de akár 200 ezer forintot is kivehetnek a dolgozók zsebéből. Az ügyben kitettek egy körkérdést az egészségügyi szakdolgozók facebook-csoportjában, a válaszokból pedig kiderült, teljesen változó a gyakorlat: van, ahol egyenesen tiltják a szabadság kivételét. 

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnökének tapasztalatai szerint általános, hogy azokat a túlmunkákat nem fizetik ki, amikor tovább bent kell maradnia a dolgozónak, vagy hirtelen berendelik akár a szabadságáról, akár a pihenője idején, de sokszor a törvényi lehetőségen felül önként vállalt plusz munkáját sem. „Ez egyszerűen törvénytelen, de jellemzően nem indítanak emiatt pert a szakdolgozók. Már azért is két éve küzdünk, hogy azokat a fél-egy órákat beszámítsák a túlórába és fizessék ki, ami az egészségügyben mindennapos: a betegátadások miatt ugyanis már a munkaidő előtt kell bemenniük. Az államtitkárság elismeri ezt, mégsem történik semmi” – mondja a szakszervezeti vezető. „De már a jogszabályok értelmezésével is gondok vannak. Van ugyanis az ügyeleti és van a rendkívüli munka, ami törvényileg maximált. Az előbbi 416 órában, az utóbbi 250 órában, de a kettőt rendszeresen összemossák; volt, ahol munkaügyi felügyelettel kellett tisztáznunk a szabálytalanságot. Különösen sok a gond az ügyeletek nem megfelelő elszámolásával, különösen az önként vállalt túlmunka esetén tapasztalható ügyelet, vagy az éjszakai ügyeletek esetén. Van, ahol emiatt pár tízezer, de akár 200 ezer forintot is elveszítenek a dolgozók, pedig a jog szerint az jár neki” – folytatja Soós Adrianna. A munkavállaló egyébként a munkáltatóval való megállapodás szerint dönthet arról, hogy rendkívüli munka esetén a pótlékra vagy a szabadidőre tart igényt, de a munkáltató gyakran egyoldalú döntést hoz. 

Egy másik intézkedésről is sok szakdolgozó számolt be: az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) utasítása alapján 2025 januárjától már csak az aktuális évre járó szabadságokat lehet kivenni. Vagyis a bent maradt szabadnapok – erre az évre legalábbis – elvesztek. 

Az egyik hozzászóló azt írja: „Nálunk 7-13 napot lehúztak, azt mondták, elvesztettük. Pedig nem a mi hibánk, hogy nem adták ki”. 

Igaz, nem az ő hibájuk. De valójában az intézményeké sem. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint a kórházi ápolók körében különösen súlyos a létszámhiány, ami azt eredményezi, hogy az ápolók túlterheltek és gyakran hosszú műszakokat dolgoznak. Egyes jelentések szerint az ápolói létszámhiány a szükséges létszám 20-30 százalékát is elérheti bizonyos területeken.

Továbbiak a teljes cikkben