Harapófogó: A fogorvosi alapellátás anomáliáiról

Bár az alapellátáshoz tartoznak, rendszerint kimaradnak a háziorvosoknak járó támogatásokból. Az alapellátó fogorvosok az elvárható havi költségvetés feléből gazdálkodnak; a közfinanszírozott ellátás hiányát, aki tudja, a magánpraxisból pótolja. Az elmúlt fél év reménykeltő intézkedései után mégsem tudni, hogyan tovább - írta a Magyar Narancs.

„Most nagyjából havi 900 ezer forintból tartom fenn a fogorvosi praxisomat, ebből 400 ezer a fix, a többi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) lejelentett teljesítmény alapján jár. Vagyis ha nyáron elmegyek két hét szabadságra vagy lebetegszem, ennél sokkal kevesebbet kapok, hiszen kevesebbet is tudok dolgozni” – mondja Kárász Anikó, aki Dunakeszin dolgozik alapellátó fogorvosként. „Ez a 900 ezer forint messze nem elegendő, a fogászat az alapellátás leginkább anyag- és eszközigényes része.

Csak érzéstelenítőre és egyéb anyagköltségre havonta több mint 100 ezer forintot költök, és akkor még nem is beszéltünk arról, ha valamelyik műszert javítani kell vagy esetleg cserélni.” A fogorvosi alapellátás alul-finanszírozása hosszú évek óta probléma, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának számításai szerint jelenleg legalább havi 1,7 millió forintra lenne szükség egy praxis fenntartásához – vagyis a jelenlegi finanszírozás duplájára.

Jelenleg nagyjából 5500 fogorvos van Magyarországon, akik közül 3 ezer a társadalombiztosítás által finanszírozott fogorvosi ellátást nyújt, és egyéni vállalkozóként vagy kft.ben, bt.-ben dolgozik.

„A NEAK statisztikájából jól látszik – mutat rá Nagy Ákos keszthelyi fogorvos –, hogy 2017-ben az átlagos heti rendelési óraszám több mint 86 ezer volt a fogorvosi alapellátásban, és ez maximálisan ki is volt használva. Több mint 5 millió orvos-beteg találkozás volt, és majdnem 21 millió beavatkozás. Az Egészséges Magyarország 2014–2020 stratégiában is kiemelték, hogy a fogorvosi alapellátás veszélyeztetett, a korfa pedig egyre idősebb, ráadásul egy fogorvos jobban elhasználódik, mint egy háziorvos. Jelenleg nagyjából 300 üres körzet van, ezt körzet-összevonásokkal vagy helyettesítésekkel oldják meg, de Nagy Ákos szerint előfordulnak teljesen ellátatlan körzetek is, például Somogy megyében.

A plusz 130 ezer forint mellé november végére egy másik támogatást is sikerült kiharcolniuk a fogorvosoknak: a kormányzat 7,6 milliárd forintból minden közfinanszírozott fogorvosi praxisnak egyösszegű, vissza nem térítendő 3 milliós támogatást hagyott jóvá, amit a fogorvosok szabadon, bármire felhasználhatnak. Akkor azt ígérték, a pénz 2017-re vonatkozik, ám mivel csak december 29-én indították az utalást, az orvosokhoz január 2-án érkezett meg; ezért sokan tartanak attól, hogy ezt úgy is lehet értelmezni, a 3 millió forint 2018-ra jár. Arról ugyanis az azóta felállt új egészségügyi vezetés nem tájékoztatta a fogorvosokat, számíthatnak-e idén is és az elkövetkező években is a támogatásra.

Nagy Ákos szerint ezek az intézkedések fontos első lépések, ám ha nem folytatódnak, a fogászat egyre inkább a magánszektor felé tolódik. Pedig sokféle megoldás létezne a hiány pótlására még úgy is, hogy a büdzsét nem emelik: például kivehetnének bizonyos szolgáltatásokat az alapellátásból és vagy egészen, vagy félig fizetőssé tehetnék.