• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Harcolnom kellett, hogy történjen egy COVID-19-teszt

Lapszemle 2020.05.12 Forrás: azonnali.hu
Harcolnom kellett, hogy történjen egy COVID-19-teszt

Prinz Gyula: A PCR-pozitivitás nem biztos, hogy egyúttal fertőzőképességet is jelent, ennek megállapításához további kutatások szükségesek.

Száz százalék, hogy Magyarországon már előbb megjelent a koronavírus, minthogy az első igazolt fertőzötteket bejelentették volna, mondja az Azonnalinak Prinz Gyula infektológus, a Szent László kórház korábbi főorvosa, aki azt is megmagyarázza, miért megbízhatatlanok egyes koronavírustesztek, és mesél esetekről a saját praxisából, ahol a negatív koronavírusteszt ellenére is kételkedett. Az is kiderül, miért baj szerinte, ha a járványban csak az idősek veszélyeztetettségét kommunikáljuk.

Több teszt esetén megtudnánk, hogy kik azok, akik tünetmentesen hordozzák a vírust? Vagy szigorúbb kijárási korlátozások kellenek, mint amilyenek Kínában is voltak? Vagy el kell engedni az egészet, ahogy a svédek teszik? Lehet-e már látni, hogy mi a jó megoldás?

Elsősorban az kellene, hogy mindenkit, akit lehet, teszteljenek. A tesztelésnek a milyensége is nagyon problematikus. Jelenleg a PCR-alapú tesztelés a legbiztosabb, az ellenanyag-tesztek megbízhatósága és értelmezése is problémás.

Melyikre lenne érdemesebb tesztelni? Hiszen ha csak arra teszteli magát valaki, hogy fertőzött-e, az csak az adott pillanatra vonatkozik: lehet, hogy akkor még negatív, de másnap meg elkaphatja. Hosszútávon nem több értelme van az antitest-tesztekre koncentrálni?

Az majd ki fog alakulni, hogy lesz-e majd olyan, ellenanyagszint meghatározásra alkalmas tesztünk, amely megmondja azt, hogy valaki ellenálló-e, védett-e.

Ezek most nem megfelelőek?

Elsősorban a Kínából érkező gyorstesztek – amelyekhez ujjbegyből kellett mintát venni – nem megbízhatóak. Most már az Egyesült Államokban és Európában is a piacra kerültek olyan, az ellenanyagot mérő gyorstesztek, amelyek megbízható eredményt adnak. IgM és IgG típusú ellenanyagokat szokás mérni. Minden betegség esetén az IgM típusú ellenanyag jelenik meg először, amelyik az akut fertőzésre jellemző, és aztán az IgG, amely később akár védettséget is jelenthet.

Azt még mindig nem tudjuk, hogy ha megbízhatóan ki tudjuk is mutatni az IgG-t, az vírusneutralizáló lenne. Előfordul, hogy akinél már kimutatták az IgG-t, de közben még a vírust a torkában hordozta. Dél-Koreában megjelentek hírek újrafertőződésekről, de ez annyit jelent, hogy a PCR-vizsgálat a torkukból vett mintán pozitív volt. 

A PCR-pozitivitás nem biztos, hogy egyúttal fertőzőképességet is jelent, ennek megállapításához további kutatások szükségesek. (...)

Ön szerint orvosilag mennyire volt indokolt és arányos, hogy egy sokak számára nem veszélyes vírus miatt állt le a sürgősségi eseteket leszámítva az orvosi ellátás, miközben az elmaradó beavatkozások miatt lehet, hogy sokan rosszabb állapotba kerülhetnek, mintha elkapták volna a koronavírust?

Az egyik fő aggodalmam, hogy az elmaradt egészségügyi ellátásoknak milyen következményei lesznek.

Lehet ezt már látni?

Nagyon érdekes, hogy Magyarországon az időarányos halálozás nem nőtt meg a COVID-19- járvány alatt. Azon el lehet gondolkodni, hogy az elmaradt egészségügyi ellátások hiányában fellépő szövődmények számának csökkenése van-e e mögött, vagy mondjuk az, hogy kevesebb közúti baleset történik. Abba is bele kell gondolni, hogy a kijárási korlátozások mennyire növelik a családon belüli erőszakot, az alkoholizmust, vagy, hogy a gazdasági helyzet, az anyagi kilátástalanság meg fogja-e növelni az öngyilkossági hajlandóságot. Annyi kérdést vet föl ez a járvány, hogy az ember nem is tudja, merre kapkodja a fejét. Továbbiak a teljes cikkben

 

Legolvasottabb cikkeink