Elviselhetetlen fájdalommal jár az elfeledett világjárvány

Az elmúlt évtizedekben, a világban éppúgy, mint Magyarországon jelentősen megnövekedett a várható életkor, és ezzel párhuzamosan gyökeresen átalakult a halálhoz vezető leggyakoribb betegségek szerkezete - írta a G7.hu-n megjelent cikkében Fazekas Károly közgazdász, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet emeritus kutatója.

Magyarországon a születéskor várható életkor az elmúlt száz évben 42 évről 76 évre növekedett. Az utóbbi évtizedekben a növekedést már nem a csecsemőkori gyermekhalandóság csökkenése, hanem a 65 év feletti népesség várható élettartamának növekedése okozta. Mindez az idős, 65 év feletti népesség számának és arányának gyors emelkedését eredményezte. A fertőző betegségek visszaszorulásának, a biztonságosabb munkakörülményeknek, a várható életkor növekedésének köszönhetően ma már jellemző módon nem fertőző betegségekben, nem balesetekben, hanem krónikus betegségekben, például daganatos betegségekben, szív és érrendszeri betegségekben, diabéteszben, légzőszervi betegségekben, demenciában, Alzheimer-kórban halunk meg.

A krónikus betegségek által okozott halálesetek számának és arányának növekedése talán közismert. Kevésbé ismert viszont az a tény, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan jelentősen megnövekedett az SHS (serious health related suffering) szindrómát okozó, azaz súlyos fizikai, lelki szenvedéssel fenyegető betegségek miatt bekövetkező halálozások száma és aránya. Ez együtt járt a palliatív, azaz már nem a betegséget gyógyító, hanem a szenvedéseket enyhítő kezelésre, ápolásra szorulók számának, és az élet végi palliatív/hospice ápolás szükséges időtartamának jelentős megnövekedésével.

Az SHS betegségekben meghaló, palliatív ápolásra szorulók számának, a palliatív ápolás szükséges időtartamának növekedése a koronavírus járvánnyal ellentétben nem tíz vagy százezreket, hanem tízmilliókat érint évente a világban, és több tízezer embert érint évente Magyarországon.

A Lancet (2018) jelentésben a kutatók megbecsülték, hogy a világ országaiban összesen hány tonna morfin-ekvivalens fájdalomcsillapítóra lenne szükség a palliatív ellátást igénylő betegnapok alapján a rászoruló betegek fájdalmának (nyugat európai sztenderdeknek megfelelő) enyhítéséhez. A tanulmány becslése alapján 2015-ben a becsült 6 milliárd palliatív ellátást igénylő betegnap során az SHS betegségek palliatív kezelése 81,6 ezer tonna morfium ekvivalens hatóanyagot igényelt volna. A becslések szerint ebből mindössze 33,1 ezer tonna (41,6 százalék) állt a betegek rendelkezésére. Az adatokból látható, hogy az SHS betegek kezelésére szolgáló fájdalomcsillapítókkal való ellátottságban rémisztő szakadék van az országok között. Továbbiak a cikkben