Nincs se férőhely, se szakember ennyi rokkantnyugdíjas gyors orvosi felülvizsgálatára.
Nagyobb volt a kormány hevülete, mint a teljesítőképessége, amikor a jogosultságuk gyors felülvizsgálatával fenyegette a rokkantnyugdíjasokat.
A Széll Kálmán Terv a nyugdíj- és a rokkantnyugdíjasi rendszer átalakításával - ennek keretében a "színlelők" kiszűrésével - a ciklus végéig 220 milliárdot készült megtakarítani a költségvetés számára. Már júliustól meg kellett volna kezdeni 220 ezer ember visszavezetését a munkaerőpiacra, azonban még a "módszertan kidolgozásával" sem végeznek januárig.
A kormány tavasszal jelentette be, hogy a jövőben a társadalombiztosítási alapból csak az öregségi korhatárt betöltött idősek kaphatnának juttatást. A fiatalabbak választhatnának a jövedelempótló ellátás vagy a munkavállalás között. A korhatár alatti nyugdíjasok csaknem egymilliós táborából januárban - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint - 720 ezren kaptak rokkantsági ellátást. Közülük több mint 400 ezren tartoznak az úgynevezett harmadik csoportba, vagyis azok közé, akik számíthatnak a rokkantsági felülvizsgálatra, de hogy pontosan mi is történik majd, azt egyelőre senki nem tudja.
Több felülvizsgáló helyen megerősítették: eddig még csak előkészületek sem történtek. Nincs se férőhely, se szakember ekkora tömeg gyors orvosi felülvizsgálatára. A Költségvetési Felelősségi Intézet becslése szerint a felülvizsgálat várható többletköltsége egyébként legalább ötmilliárd forint. S ha teljesülnek a Széll Kálmán Terv elvárásai, akkor az egészségkárosodottak 87 százaléka vesztheti el rokkantnyugdíját.
A kormány a felülvizsgálatokhoz gyorstalpalókon képezne foglalkozás-egészségügyi orvosokat, és olyan munkaszimulátorokat vásárolna, amelyek maguk is képesek „eldönteni", hogy ki a munkaképes.
A nemzeti rehabilitációs intézetnek most egyetlen ilyen gépe van, és ennek is egyetlen ember képességeinek felméréséhez öt és fél órára van szüksége, így, ha megvásárolják is a médiában már beharangozott öt-hét készüléket, naponta akkor is csak legfeljebb tucatnyi ember sorsáról lehet dönteni.
A Nemzeti Rehabilitációs Hivatal munkatársai az elmúlt időszakban több mint 1500 ember rokkantosítási dokumentációját olvasták át, ebből 130 ügyben tűnt célszerűnek a rendkívüli felülvizsgálat, s mindössze három esetben sikerült megállapítani, hogy az illető nem jogosult az ellátásra.
Hegedűs Lajos, a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetének vezetője elképzelni sem tudja, mi az alapja, hogy éppen 220 ezer embert akarnak visszavezetni a munka világába.