Három magyar megye gyorsabban öregszik el az átlagosnál 2050-ig

Nem várható érdemi fordulat a közeljövőben az európai népesség elöregedését illetően, 2021 és 2050 között ugyanis 16,3 százalékról 14,9 százalékra süllyed várhatóan a 15-29 éves népesség aránya az Európai Unió területén. Az 1,4 százalékpontos átlagos csökkenés azonban nem egyformán érinti a különböző térségeket, derül ki az Eurostat elemzéséből, melyet a G7.hu ismertetett.

Ugyanakkor a rangsor másik végén is jórészt német körzetek találhatók, a tíz legkedvezőtlenebb kilátással jellemezhető térség közül öt német, kettő lengyel, egy portugál, illetve a francia és a görög központi, vagyis főváros környéki régiók is ide sorolhatók. Elvétve ugyan, de akadnak olyan régiók is, ahol a vizsgált három évtized során a fiatalok eleve viszonylag magas aránya még tovább növekedhet az előrejelzések szerint. Ezek zömmel Németországban találhatók, de egy belga és egy tengeren túli francia régióban is kivételesen optimista prognózist tett az uniós statisztikai hivatal. Németországban van továbbá az a tíz, magyarországi megyének megfelelő közigazgatási egység, ahol a következő évtizedekben a legnagyobb mértében nő majd a 15-29 évesek aránya.

Magyarország megyéiben döntően a szóban forgó korosztály arányának legfeljebb két százalékpontos visszaesése várható a 2050-ig tartó időtávon. Kivételt ez alól Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék jelentenek, ahol ezt a szintet meghaladó mértékben csökken majd a 15-29 évesek részesedése a népességben.

Érdemes továbbá megfigyelni, hogy az észak- és dél-európai országokban viszonylag egyöntetűen kedvezőtlenek a kilátások: Izland és Norvégia egészét, illetve Finnország döntő részét a fiatal korosztály súlyának gyors csökkenésére utaló, kevésbé élénk színek jelölik, továbbá Spanyolországban, valamint Olaszország délebbi részein is zömmel hasonló kilátások elébe néző térségek találhatók.