Május elsején élesben indul az utóbbi évek legjelentősebb egészségügyi átalakítása.

Háromezer ággyal lesz kevesebb, s bár egy kórház sem szűnik meg, több mint húszat átszerveznek. Mi várható a Fidesz erős embereinek városában - a Heti Válasz ismerteti a részleteket.
A legutolsó kórházi reform az egész országot lázba hozta. Az SZDSZ-es Molnár Lajos minisztersége alatt csak a fővárosban négy kórházat zártak be, országosan 16 ezer gyógyítóágyat szüntettek meg, ráadásul a politikusnak még saját, erősen vitatható módszerét sem sikerült tartania, mert elképzeléseit koalíciós lobbiharcok húzták keresztül. Több szocialista vezetésű város kórháza helyett végül a fideszes polgármesterek intézményeit építették le, Budapesten pedig máig kárhoztatják az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet vagy a Margit kórház bezárásáért (utóbbit azóta részben megnyitották). Az Orbán-kormány egészségügyi átalakítási terve ehhez képest egyetlen kórház bezárását sem tartalmazza, holott alig lesz intézmény, amelyet legalább részben ne érintene – húsz kórházat pedig teljesen átszerveznek - írja a lap.
Hódmezővásárhely érinthetetlen
Ünnep volt múlt csütörtökön Hódmezővásárhelyen. Átadták a kórház sürgősségi osztályát, amely öt évvel azután nyílhatott meg, hogy Molnár Lajos idején jelentősen leépítették az intézményt. A Lázár János Fidesz-frakcióvezető által vezetett város kórháza minden korábbi egészségügyi átszervezéskor reflektorfénybe került, mert Szegedhez való közelsége (30 kilométer) érveket nyújt a leépítésére, a szerteágazó tanyavilág és a körzet nagysága (60 ezer ember) viszont a megtartására. Így árgus szemek figyelik, vállalja-e Szócska Miklós államtitkár az összeütközést a Fidesz vasemberével. Csakhogy az avatóünnepség miatt még a kérdésfelvetés is okafogyottá vált: a 280 millió forintos uniós támogatásból létrehozott, a nap 24 órájában működő sürgősségi fogadóhely ugyanis „érinthetetlenné" tette Lázár kórházát.
A Fidesz február eleji egri frakcióülésének az volt a tétje, mit tesz a politika az immár intézmé-nyekre lebontott tervek ismeretében.
Szócska jó néhány elődjének pozíciója rendült meg hasonló helyzetben. Az államtitkárt azonban nem tépték szét, és forrásaink szerint a miniszterelnök is kiállt az elképzelései mellett. Ebben nemcsak az uniós támadások miatt lefoglalt nagypolitikának lehetett szerepe, hanem annak is, hogy az államtitkárság több fordulóban igyekezett meggyőzni a szereplőket. Közben pedig a lakossági igények is megváltoztak. Aki gyors kivizsgálást remél, egynapos sebészeti formában szeretne gyógyulni, és otthon aludna, mert mielőbb vissza akar térni a normál életébe.
A mostani változások ehhez igazodnának.
Ám nem a lakatok, hanem az átvágandó szalagok időszaka jön – az átalakuló kórházak jelentős forrásokat kapnak a megújuláshoz. Mindezt „megtorló" elemek nélkül; a szocialista vezetésű Szegedről nem amputálnak le egyetlen részleget sem, szakmai indok ugyanis nincs rá, hiszen itt az orvosegyetem és a megyei kórház már korábban összeolvadt.
Szócska asztalán nem véletlenül fekszik ott a nehéz tárgyalási helyzetek megoldásának kézi-könyve Robert E. Levasseur tollából. A szerző azt tanácsolja, a legélesebb viták során se ellenfélként, hanem partnerként közelítsen a vele szemben ülőhöz, és vonja be a döntések meghozatalába. Mindezt jól kamatoztathatta Debrecen kapcsán, amely az egyetlen hely, ahol az egyetem mellett megyei kórház is működik. Ráadásul a Kenézy kórház fele a Kósa Lajos vezette város tulajdonában van - írja a Heti Válasz.
További városok, kérdések és válaszok a hetilapban