Hátat fordított az AB a jogfosztott egészségügyi dolgozóknak

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – derül ki a múlt héten közzétett döntésükből. Mivel a tiltás már véget ért, a testület szerint nincs is ok arra, hogy a kérdést érdemben eldöntsék. A Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szerint viszont arra nincs elfogadható indok, hogy az Alkotmánybíróság szőnyeg alá söpörje a kormány veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseit - olvasható ataszjelenti.444.hu-n.

A koronavírus-járvány harmadik hullámában a kormány megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak, hogy otthagyják az állásukat. A felmondási tilalom mintegy hét hónapig volt érvényben, és sokak életét megkeserítette – ezt azoktól a dolgozóktól tudjuk, akik a jogsegélyszolgálatunkon keresztül keresték a kiutat. 

Bár sokan szerették volna, hogy a tilalmat mihamarabb eltöröljék, jogi útra szinte senki sem akarta terelni az ügyét – a legtöbben azért, mert féltek a következményektől, mindenekelőtt attól, hogy későbbi elhelyezkedésüket az egészségügyben megnehezíti, ha nyilvánosan szembefordulnak a kormány akaratával. Végül az ápolóként dolgozó Emese (nevét megváltoztattuk) kész volt a segítségünkkel az Alkotmánybírósághoz fordulni: talán azért is, mert ő nemcsak az állását, hanem a teljes egészségügyi pályát készült feladni. 

Márciusi írásunkban már összefoglaltuk azokat a főbb érveket, amelyekkel igyekeztük meggyőzni az Alkotmánybíróságot arról, hogy az egészségügyi dolgozók – köztük Emese –  munkahelyükhöz láncolása sérti az emberi méltósághoz való jogot. Rámutattunk, hogy a munkavállalók eleve kiszolgáltatott helyzete a végletekig kiéleződik, ha még felmondani sem hagyják őket, hiszen így teljesen eszköztelenné válnak a munkáltatójukkal szemben. 

További részletek a cikkben.