Hatékonyabb a koronavírus-vakcina, mint az influenza-oltás

Világszerte nagy visszhangot kapott hétfőn az amerikai Pfizer és a német BioNTech bejelentése, amely szerint a két cég által közösen fejlesztett koronavírus elleni oltás hatékonysága az első teszteredmények szerint 90 százalékos. Mit jelent ez valójában, mennyire jó ez az eredmény más vakcinákhoz képest, és mennyire lehetünk bizakodóak a hír hallatán? - teszi fel a kérdést g7.hu.

Nézzük először a számokat: a kérdéses vakcina (amelyet egyébként egy olyan szabadalom felhasználásával fejlesztenek, amely fele részben Karikó Katalin magyar származású molekuláris biológus munkája) tesztjében eddig 45 538 önkéntes vett részt. Az önkéntesek egészséges emberek, a résztvevők fele két-két „éles” oltást kapott, a másodikat az első után három héttel. A résztvevők másik fele viszont két-két placebo oltást kapott, azaz náluk a fecskendőben nem volt hatóanyag. A résztvevők természetesen nem tudják, hogy melyik csoportba tartoznak.

A vizsgálat (fázis hármas klinikai teszt) lényege az, hogy ez a 45,5 ezer ember éli tovább a hétköznapi életét, de folyamatosan figyelik őket. A most bejelentett eredmény pedig az, hogy közülük eddig 94 résztvevő kapta el a fertőzést, de közülük csak 9 vagy 9-nél kevesebb azok száma, akik nem placebót, hanem éles vakcinákat kaptak, azaz ténylegesen be vannak oltva.

Az eredeti terv az volt, hogy már 32 fertőzéses eset után bejelentik a vakcina hatásosságát, ha a 32 esetből kevesebb mint hatan vannak a beoltottak között. A cégek azonban menet közben megváltoztatták a tesztet (és erről a hatóságokat is értesítették), és csak 64 fertőzéses eset után terveztek előzetes eredményt hirdetni. Végül azonban mire a bejelentéshez érkeztek, 94-re szaporodott a szám, most pedig az az elképzelés, hogy 164 esetnél állnak meg, és ez már heteken belül elérhető.

Mindez tehát a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 10 beoltott embert nézünk, aki elkapja a fertőzést, közülük ténylegesen csak egy fog megbetegedni. Ez az eredmény (feltételezve, hogy 164 megbetegedésnél is megmarad az arány) két szempontból is reményt keltő: egyrészt más vakcinákhoz képest is nagyon jó, másrészt bőven meghaladja azt a küszöbértéket, amelynél a bevetését a hatóságok javasolják.

A szezonális influenza elleni oltás hatékonysága évente változó (hiszen a vírus folyamatosan mutálódik, és a vakcinát is minden évben hozzá kell igazítani a változásokhoz), de amerikai adatok szerint egyes években 60 százalék körül van a hatékonysága. Ám még így is óriási segítség az influenzajárvány elleni küzdelemben, és természetesen a beoltottak 40 százalékánál is enyhítheti a tüneteket. A legmodernebb oltások közé tartozó mumpsz elleni vakcina (amelyet Magyarországon minden kisgyerek kötelezően megkap) hatékonysága 88 százalék körül van.

További részletek a cikkben.