Magyar kutatók elsőként adtak választ arra, hogy az agyi gyulladásos folyamatokban is szerepet játszó sejttípus, a mikroglia milyen hatással van az idegi károsodás kialakulására. A jelenleg elérhető kutatási adatok alapján úgy tűnik, a gyulladásos folyamatoknak fontos szerepük van a legtöbb idegrendszeri betegség kialakulásában és lefolyásában – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Dénes Ádám, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) Neuroimmunológia kutatócsoportjának vezetője. Ez számos betegségről derült ki az utóbbi időben, például a stroke-ról, a Parkinson-kórról, az Alzheimer-kórról és a depresszióról. Ezekben az esetekben a páciensek agyában jóval korábban megjelennek gyulladásos faktorok, mint hogy tüneteik lennének. A kutatók úgy vélik, ha ezeket szelektíven gátolnák, vissza tudnák fordítani az agyi károsodást – írja az mno.hu portálja.
A friss kutatás során egy már meglévő, nagyon jó minőségű képalkotó technológiát, az úgynevezett kétfoton-mikroszkópiás eljárást alkalmazták, melyet Rózsa Balázs MTA KOKI-s kutatócsoportja dolgozott ki. Emellett speciális műtéti technikákat is megalkottak, melyeknek köszönhetően először lehetett képalkotás közben agyi érelzáródást modellezni. Így a mikroglia sejtek olyan folyamatait vizsgálhatták, melyek normálisan, az élő agyban is lejátszódnak. Az erek elzárásával megfigyelték, hogy egy sérülés különböző fázisaiban az idegsejtek és a mikrogliasejtek miként reagálnak.
A kutatócsoport arra számított, hogy a gyulladásos sejtek eltávolítása kedvező lesz az agy számára, ám ennek éppen az ellenkezője történt: a mikrogliák nélkül a stroke utáni károsodás több mint 60 százalékkal volt nagyobb. Tehát a mikroglia sejtek jelenléte esszenciálisnak tűnik ahhoz, hogy a sérült agyban az idegsejtek bizonyos folyamataikat szabályozni tudják – foglalta össze Dénes Ádám. Az alapvető funkciónak tehát a védekezés tekinthető.