Helyén maradt az orvosok vezérkara

Nem időszerű jelenleg az egészségügy problémái miatt utcára vonulni, az érdekérvényesítés megfelelő eszköze a nyilvánosság, a szakszerűség és a kitartás – közölte Éger István, a Magyar Orvosi Kamara újraválasztott elnöke, aki egyetért a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal követeléseivel. Az ágazati kollektív szerződés jogszerűségét illetően kijelentette, „nem az ő dolguk eldönteni", hogy kit jelölnek meg a dokumentum aláírására - írja a magyarhirlap.hu.

Újraválasztották szombaton a Magyar Orvosi Kamara (MOK) teljes elnökségét és bizottságait – a szervezet élén a következő négy évben is Éger István áll majd. Ismert, a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) előző elnöke, Dénes Tamás is jelölést kapott a kamara elnöki, alelnöki, főtitkári és titkári pozícióira is, ám kihívóival szemben alulmaradt. Éger István a választást követően azt nyilatkozta, továbbra is tiltakoznak az évtizedek óta alulfizetett kollégák további megsarcolása ellen, s „nem vállalják a felelősséget tovább a betegellátás biztonságáért", amennyiben az egészségügy gazdasági helyzete a kilátásba helyezett intézkedések szerint alakul – célozva ezzel a 2016-os költségvetés vonatkozó számaira.

Kijelentette, az orvosok és a szakdolgozók továbbra is rendkívül túlterheltek, elkeseredettek, a „sok száz milliárdnyi épület- és eszközberuházás teremtette fizikai és technikai körülmények pedig csak fokozzák" a benne dolgozók mindennapi „filléres problémáinak" ellentmondásait. Éger István szerint „háborús időket élünk", ám nem szükséges semmilyen katasztrófahelyzet bekövetkezése ahhoz, hogy kiderüljön, az ellátórendszer „totálisan elégtelen". „Ki kell mondani, hogy ma Magyarország egészségügyi ellátóképessége – különös tekintettel a sürgősségi területre is – már önmagában jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelent" – szögezte le a MOK elnöke, majd kijelentette, egyetértenek a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által megfogalmazott követelésekkel, amely egyebek mellett jelentős béremelést, az elvándorlás érdemi visszaszorítását, a hálapénzrendszer megszüntetését és átlátható, valós költségeket tükröző finanszírozási rendszer kialakítását szorgalmazzák. Mindezek mellett követelik azt is, hogy az orvosok „minden túlmunkáját, ügyeletét a hatályos törvények maradéktalan betartásával országosan, egységes szabályozás szerint tartsák nyilván és fizessék ki".

A kérdésre, amely szerint hogyan lehetséges, hogy azokkal a problémákkal összefüggésben, amelyek több évtizede gondot okoznak az ágazatnak, nem sikerült a tizenkét éves elnökség alatt előbbre lépni, Éger István azt válaszolta, ők eddig sem hallgattak, ám „korlátozottak a lehetőségeik", és egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy utcára vonuljanak – utalva ezzel a szakdolgozók nyári tüntetéseire. Úgy fogalmazott, az idő a kamarát igazolta, hiszen ők „ott ülnek a tárgyalóasztalnál, velük beszélnek és szóba állnak". „Nézzék meg, hová lettek azok, akik kint voltak az utcán. Az eszköz a nyilvánosság, a szakszerűség és a kitartás" – jelentette ki az elnök.

Nyilatkozott az ágazati kollektív szerződés ügyében is, amelynek jogszerűsége miatt az MRSZ előző héten a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordult levélben. Éger István szerint „nem a kamarának kell foglalkozni azzal", hogy kit jelölnek meg a jövőbeni dokumentum aláírására, azt a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek kell majd szignóznia.