• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Hepatitisz C: jövőre szűrik az egészségügyi dolgozókat

Lapszemle Forrás: mno.hu

600 millió forint áll rendelkezésre az egészségügyi dolgozók hepatitisz C szűrésére és kezelésére.

Bár az erre szolgáló keret egyelőre szerény, jövőre megkezdődhet az egészségügyi dolgozók szervezett hepatitisz-C-szűrése, majd a kiszűrtek kezelése. Körükben az évtizedek alatt akár májzsugort, májrákot okozó betegség gyakrabban fordul elő, mint az átlagembereknél, ráadásul hiába fertőződtek meg munkájuk során, kártalanításra a jelen szabályok mellett nem nagyon számíthatnak – írja a Magyar Nemzet Online.

Ez a terápia betegenkénti 4 milliós költségével számolva 150 orvos és ápoló gyógyítását teszi lehetővé – erről nemrég egy hepatológiai kongresszuson beszélt Gógl Árpád, a Nemzeti Hepatitis Koalíció alapító tagja, korábbi egészségügyi miniszter. Az egészségügyi dolgozók szűrése azért kiemelten fontos, mert ők a munkájukból adódó kockázat miatt nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg: esetükben az érintettség arányát 2 százalékosra becsülik, miközben az összlakosságé 0,7 százalék körül van.

Bár az orvosok és ápolók szűrésére és kezelésére szánt 600 milliós keret nem sok, az egészségügyi dolgozók ennek is örülnek, mint mondják: a semminél a 150 gyógyult beteg is több. Első körben azokat a dolgozókat – például a sebészeket – szűrnék, akik munkájuk miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Maga a szűrés önmagában nem drága, az antitestek kimutatása néhány száz forintba kerül, aki pedig pozitívnak bizonyul, annak néhány tízezer forintba kerülő pcr-vizsgálaton – ezt egyebek mellett a fertőző betegségek pontos diagnózisának felállításához használják – is át kell esnie. Ami igazán drága, az a gyógyszer.

Míg az egészségügyi dolgozók munkájuk során nagyobb eséllyel fertőződhettek, illetve fertőződhetnek ma is hepatitisz C-vel, addig az átlagember a fertőzést nagyjából csak akkor kaphatta el, ha 1993 előtt transzfúziót kapott – a vért és a vérkészítményeket csak 1992 júliusa óta tesztelik hepatitisz C-re. Mellettük kockázatos csoportba tartoznak a droghasználók, beleértve azokat is, akik húsz évvel ezelőtt egyszer kipróbáltak valamilyen intravénás vagy orron át felszippantott szert, de tüneteket még nem produkálnak. Ugyancsak rizikócsoportba tartoznak azok, akiket tetováltak, különösen akkor, ha az nem steril körülmények között történt, hanem például börtönben.


A jelenlegi szabályozás mellett kizárható, hogy a bíróságok pusztán amiatt ítéljenek meg kártalanítást vagy kártérítést az orvosoknak, mert ők veszélyeztetett foglalkozást űznek. Amennyiben az állam kártalanítani kívánná a feltehetően a hivatásuk során megfertőződött egészségügyi dolgozókat, akkor ahhoz a kártalanítást lehetővé tévő jogszabály megalkotására, illetve az egészségügyi törvény módosítására lenne szükség, nyilatkozta a lapnak egy jogi szakember.

Legolvasottabb cikkeink