Hét apró jel, hogy javul a magyar járványhelyzet

Keddtől Ausztria nem csupán iskoláit zárja be, hanem egész napos kijárási korlátozást is életbe léptet december hatodikáig. Mi a halottak és a kórházban ápoltak számában is rosszabbul állunk Ausztriánál. A szlovák és a brit miniszterelnök után vasárnap az osztrák kancellár is bejelentette, hogy országa tömeges tesztelésbe fog. Vajon mi tesztelhetnénk hat-hétmillió embert néhány nap alatt, ha a múlt héten napi 20 ezer teszt mellett is összeomlott a jelentési rendszerünk? Ha az egészségügyünknél csak a közigazgatásunk van ramatyabb állapotban, amely gyakran arra sem képes, hogy meghozza a karanténról szóló határozatokat? (Ma kétszer annyi igazoltan fertőzött van szabadlábon, mint akinek az ajtajára piros cetli került.) Ha ezek a körülmények nem is, hét apró adat azért bizakodásra ad okot a magyar járványhelyzettel kapcsolatban. A válaszonline.hu mutatja azokat is.

...

1. A múlt héten ismét nőtt az elvégzett tesztek száma, az emelkedés 16 százalékos, és először haladta meg a napi átlagos vizsgálati szám a 20 ezret. A növekedés ötödik hete tart az antigéntesztek bevezetésének és az orvosi egyetemisták hadrendbe állításának köszönhetően. 

2. Augusztus eleje óta, vagyis 11 hét után most először mérséklődött a tesztek pozitivitási rátája – a 100 teszttel megtalált pozitív esetek száma – 24,4 százalékról 22,9 százalékra.

3. Soha ennyi általános iskolában nem rendeltek el ideiglenes szünetet, mint amióta a kormány bezáratta a középiskolákat és az egyetemeket. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, „31 iskolában van rendkívüli szünet, 501 iskolában van digitális oktatás a gimnáziumokon kívül.” Emlékeztetőül: ez két szám múlt hétfőn, a kormányfői bejelentés előtt 11 és 26 volt, miközben az iskolák már annyira szét voltak a fertőzve, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra bíztatta a szülőket, ne engedjék oda a gyermekeiket. Nem valószínű, hogy hirtelen ennyivel több iskolai, tantestületi járvány alakult ki. Valószínűbb, hogy az igazgatók és a tankerületek kevésbé érzik kockázatosnak az átmeneti bezárásról szóló döntést, mint a nyitva tartást.

4. Továbbra is emelkedik a koronavírusosok kórházban töltött napjainak száma, de lassult a növekedés üteme. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt az adatot adja meg, naponta hány ember volt kórházban és lélegeztetőgépen.) A múlt héten is jelentős, 26 százalékos volt a növekedés a kórházban töltött napok számában, de két hete még 51, azt megelőzően 60 százalékos, szinte robbanásszerű volt a súlyos esetek számának emelkedése. 

5. A lélegeztetőgépen töltött napok száma a múlt héten 32 százalékkal emelkedett, de előtte még 41 százalék volt a növekedés. Pici lassulás, de ennek is örülni kell, mert ebben a szegmensben tényleg közel járunk már a kapacitások végéhez. 

6. A koronavírusos halottak száma hat százalékkal magasabb, mint az elmúlt héten, holott előtte hat héten keresztül sosem volt kisebb a növekedés 40 százaléknál. 

7. Nem tudjuk, hogyan alakult a fertőzések országos száma, mivel az elmúlt két hétben összeomlott a jelentőrendszer, és Miskolc, Debrecen valamint Nyíregyháza nélkül nem értelmezhető Magyarország járványügyi helyzete. Ugyanakkor jó néhány területen stagnált a fertőzöttek száma (Budapest, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Pest és Somogy megyében), ami biztató jel, hiszen közben a tesztelések száma emelkedett. Húsz százalékost meghaladó növekedést négy megyében észleltünk: Heves (1,6), Vas (1,5), Nógrád (1,4) és Komárom (1,3). Két hete csaknem az ország egész területén ezt messze meghaladó volt az új esetek számának emelkedése. 

Minek köszönhető mindez? Vélhetően a szeptember végétől bevezetett szigorúbb intézkedéseknek, például annak, hogy az emberek néhány hete komolyabban veszik a kötelező maszkviselést és a távolságtartást. 

További részletek a cikkben.