Hiába az uniós pénz, a mentők lassulnak

Lassabban érnek célhoz a mentők, mint tavaly: az elvárt 15 percen belüli érkezési arány rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Pedig a kormány hozzávetőleg 15 milliárd forint uniós pénzt hívott le arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékánál negyedórán belül megérkezzen a segítség, ám a mentőszolgálat adatai szerint 72,5 százalékról 68-69 százalékra romlott ez a mutató – írja a nol.hu portálja.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) saját, belső statisztikája szerint az év első felében a mintegy félmillió sürgősségi hívásra országos átlagban az esetek 68-69 százalékában sikerült tartani a 15 perces normaidőt. További 25 százalékban fél órán belül értek célhoz, a súlyos betegek hét százalékának viszont még ennél is többet kell várnia. Tavaly még 72,5 százalék volt a negyedórán belüli célba érkezések aránya.

A megyei értékek összehasonlításakor az is kiderül, hogy e változás országszerte megfigyelhető. Az egyetlen kivétel Csongrád megye, ahol sikerült ezt a mutatót 1,3 százalékkal javítani. Mindössze nyolc olyan megye akadt, ahol a bázisnak tekintett 70 százalékos vagy annál kicsit jobb arányt sikerül teljesíteniük az idén. A legrosszabb helyzetben a közép-magyarországi régióban, a Bács-Kiskun és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élők vannak. Ez majd nyolc százalékkal rosszabb teljesítmény, mint volt egy évvel korábban. Szolnok megyében a mintegy 22 ezer sürgős hívásnak csak alig több mint a felében sikerült 15 perc alatt mentőt küldeni.

A lassulás okairól szólva a mentősök elmondták: nincs elég ember és autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Hiába vásárolt a kormány százával mentőautókat, mert azok épphogy fedezik a 13 évesnél öregebb kocsik cseréjét. Egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez elegendő rohamkocsit küldeni.

Az összegből részben a mentésirányítást modernizálták, valamint a lefedetlen területeken 22 új mentőállomásnak kellett volna megépülnie és további 60-nak megújulnia. Az uniós támogatás feltételei között szerepelt a 15 perces kiérkezési idő legalább 86,5 százalékra javítása és a 740 darab mentőautó korszerű informatikai eszközzel, tablettel való felszerelése.

Egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét uniós program teljesítése csak papíron áll jól. A miniszterelnök által is kiemelt projektként kezelt új mentőállomásokat az eredeti tervek szerint tavaly augusztusban át kellett volna adni, de van olyan kisváros, ahol csak az idén nyáron rakták le az alapkövet – jegyzi meg a portál.

A témával kapcsolatban a Népszava – online így ír: Bár az új mentésirányítási rendszer elkészült, a gyakorlatban még nem százszázalékos, az uniós forrásból vásárolt táblagépek ugyanis még nem kerültek be a mentőautókba. Ezeken a mentéssel kapcsolatos információkat gyűjtenék, és rajtuk keresztül történne a riasztás is. A gépeken ezen felül rendelkezésre állna a beteg összes adata, s hozzáférhető lenne az is, hogy a pácienst honnan melyik kórházba kell vinni. Mint ahogyan látható lenne a leggyorsabb útvonal is.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) a vs.hu portálon cáfol. Szerintük hamisak azok a következtetések, amelyek a Népszabadság egy megszerzett munkaanyagból vont le.

AZ OMSZ közleményében arról ír, hogy azóta megváltozott, mikortól számítják a kiérkezési időt. Korábban „a kiérkezési időt a mentők attól a pillanattól kezdték számolni, amikor a segélyhívást a diszpécser feldolgozta és az adatokat is rögzítette, vagyis a beszélgetés befejeződött".Az új számítógépes rendszerben viszont „az idő a hívás beérkezésének pillanatától számítódik, ami akár 2-5 perc eltérést is jelenthet".

Két másik problémát is felsoroltak, egyrészt szerintük egy év távlatából érdemes majd összehasonlítani az eredményeket, másrészt „az OMSZ feladatszáma az elmúlt időszakban jelentősen nőtt, 2014-ben már 1,1 millió esetben kellett segítséget nyújtanunk" – írták közleményükben.