Hiányos együttműködés miatt nincs korai fejlesztés

Az óvodáskorú gyerekek mintegy hét százaléka szorulna valamilyen fejlesztése, azonban csak kettő százalékuk kapja meg. Sokszor már későn, hiszen vannak olyan betegségek, zavarok, amelyek kis korban felismerhetőek és kezelhetőek lennének. Ám mivel az ellátórendszer nem összehangolt, a fejlesztés sem éri el a célját – írja a sonline.hu.

Az intézmények, szakemberek, ágazatok egymással való kapcsolattartása, együttműködése hiányos – mondta Czeizel Barbara, korai intervencióért felelős miniszteri biztos a Kaposvári Egyetemen szervezett konferencián. A hiányosságok miatt a családokkal gyakran egymás mellett és nem egymásra épülve foglalkoznak. A korai intervenció lényege pedig épp ennek ellenkezője lenne, emelte ki a szakember, aki hozzátette azt is, a korai intervenció megvalósítására a kormány hatmilliárd forintot kíván költeni. Sokszor éppen a legkorábbi életszakaszokban, az idegrendszer és a családi kompetenciák fejlődése szempontjából legérzékenyebb időszakban marad ellátás nélkül a család. Holott számos betegség, fejlődési zavar már egy éves kor előtt felismerhető volna a tünetek alapján.

Évente 90 ezer újszülött közül hatezren nem mennek haza a kórházból. Csak hetek, hónapok múlva, mert valamilyen ellátásra szorulnak. Ezeket kellene összehangolni, hogy egy komplex szolgáltatást kaphassanak a családok. Ha ezt a nagyon korai rendszert nem használjuk ki, akkor a gyerek lehetőségei sokkal rosszabbak lesznek és a család életminősége is, ugyanis a szülő nem tudhatja: ő hibázott, vagy valóban van organikus oka a problémának – hangsúlyozta Czeizel Barbara.

Az egészségügy, köznevelés és a szociális ágazat együttműködésére volna szükség. Ezért országosan is készül egy tananyag, amely bekerül a kisgyermeknevelők és az óvónők képzésébe. A korai intervenció témaköre egyébként Kaposváron már régóta szerepel a pedagógusképzésben - írta a lap.