Szakmai érvekkel cáfolja a Magyar Dermatológiai Társulat vezetősége azt a Tényekben is elhangzott tanácsot.
„Kinek higgyünk? Évek óta becsapnak bennünket! Mégsem káros az UV-sugárzás?" – harsogta keddi címlapján Ómolnár Miklós bulvárlapja, a Ripost, hogy este már a szintén kormánymédia Tv2-n folytatódjon az agymosás. Mindkét helyen Szendi Gábornak adtak megszólalási lehetőséget, aki véletlenül sem bőrgyógyász, hanem pszichológus, programozó matematikus, de talán arról a legismertebb, hogy a paleo táplálkozás magyarországi elterjesztője – olvasható a hvg.hu portálján.
A Tények című országos hírműsorban elhangzott állítások, - melyek szerint pont „akkor kell napozni, amikor a bőrgyógyászok éppen tiltják, ugyanis abban az időszakban képződik a legtöbb D-vitamin a szervezetben, amely segít a daganatos betegségek megelőzésében - totálisan szemben állnak azzal, amire a napozással kapcsolatban a bőrgyógyászok minden évben megpróbálják felhívni a figyelmet.
A Magyar Dermatológiai Társulat vezetőségének állásfoglalása szerint: „Mivel az UVB-sugártartomány játszik szerepet a D-vitamin-képződésben, és az UVB-sugárzás a legerősebb 11 és 15 óra között, ebből valóban felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ebben az időtartamban képződik a legtöbb D-vitamin. De aki mélyebben ismeri a D-vitamin bőrben való képződését, az azt is tudja, hogy már kis mennyiségű UVB is eléri a D-vitamin képzés maximumát, vagyis a fénymennyiség növelésével nem lehet korlátok nélkül növelni a D-vitamin mennyiségét.
Tehát nem szükséges a déli, káros sugaraknak kitenni magunkat azért, hogy elegendő D-vitamin képződjön a bőrünkben, ugyanakkor a későbbi hónapokra sem tudunk tárolni ebből a mennyiségből. A déli napozás olyan lenne, mintha ágyúval lőnénk verébre, és vállalnánk egy nagy kockázatot könnyen elérhető cél érdekében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már a hetente néhányszor napon töltött negyed-fél óra alatt elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik a nyári hónapokban.