Tehetünk a kiégés ellen!

A pszichiátereket kihívások elé állította és állítja a járvány. Nagyon nagy lett az igény a pszichiáterek munkájára, sok helyen várólisták alakultak ki, még a magánpraxisban is – nyilatkozta a MedicalOnline-nak dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatója.

...

Merrefelé halad a tudomány, milyen új eredmények várhatók a közeli és távolabbi jövőben?

Talán a legtöbb beteget érintő felfedezéscsomag a terápiarezisztens depresszió kezelésével kapcsolatos. Ez komoly probléma a pszichiátriában, mert a depresszió nemcsak az egyik leggyakoribb önálló pszichiátriai betegség, hanem más pszichiátriai betegségek leggyakoribb velejárója is. Hamarosan számos új, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési lehetőség lesz elérhető terápiarezisztens depresszió esetében. A másik fontos területet már említettem: végre megtalálja helyét a telemedicina a pszichiátriában, sem lebecsülve, sem túlértékelve. Nagyon izgalmas terület a szociális média szerepe az önsértés és az öngyilkosság megelőzésében. Nagyon fontos új terület, nemcsak a pszichiátriában, hanem az egész egészségügyben a prediktív szimulációs modellekkel való ellátástervezés. Ez más tudományterületeken már jól működik, míg az egészségügyben eddig mindig a közelmúlt adatai szerint terveztünk, vagyis kullogtunk az események után, de nem igazán volt lehetőségünk elébük menni. És nagyon izgalmas az újraközeledés a négy nagy idegtudomány, a neurológia, pszichiátria, a pszichológia és idegsebészet között. Sok a közös terület: a funkcionális képalkotás, a stimulációs kezelések, az immunológiai felfedezések idegtudományokban való felhasználása mind-mind erősítik az integrációt a négy terület között.

Milyen tanácsokat adna a kollégáknak a mentális egészségük védelme és megőrzése érdekében?

Először is, mozogjanak rendszeresen, ez legyen valahol a prioritási listájuk elején, és törekedjenek az egészséges táplálkozásra – ezek a lelki egészség szempontjából is döntőek. Teremtsenek maguk körül olyan szakmai támogató környezetet, amiben nemcsak az eseteiket, hanem a kétségeiket, dilemmáikat, saját érzelmeiket is meg tudják beszélni, vagy legalább mindenkinek legyen legalább egy olyan szakmabeli barátja, bizalmasa, akivel tényleg minden megosztható. Ha belefér az idejükbe, foglalkozzanak valami egész mással is, mint a szakma. És végül, de nem utolsósorban: hagyják kibontakozni a saját kíváncsiságukat, mert szerintem – ez a saját véleményem, nem tudomány – ez tartja a legjobban távol a kiégést.