Hogyan kerüld ki a csalókat az étrend-kiegészítők piacán?

Magyarországon néhány éve senki nem ellenőrzi a piacra dobás előtt, mi van egy étrend-kiegészítő készítményben. Maradt a vásárlói tudatosság. A Lakmusz bemutatja, ki és hogyan felügyeli itthon az étrend-kiegészítők egyre növekvő piacát, mik a tipikus visszaélések, és hogyan lehet a legjobban kivédeni őket.

Az étrend-kiegészítők piaca nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre növekszik. 2004 óta a hazai piacon több mint 26 ezer különböző ilyen terméket hoztak forgalomba a termékek regisztrációját végző hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nyilvántartása szerint. Különösen megdobta az új termékek számát a 2020 elején indult koronavírus-világjárvány, amikor világszerte hirtelen emberek tömegei kezdték keresni, hogyan erősíthetnék immunrendszerüket a kórokozókkal szemben.

Az már egy másik hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy 2020 végén készített nem reprezentatív, online felméréséből derül ki, hogy a válaszadó magyar fogyasztók

vitaminokat, multivitaminokat,

egyéb immunerősítő termékeket,

gyógynövénykivonatokat,

ízület- és csontvédő szereket,

stresszcsökkentő készítményeket

és fogyasztó hatásúnak tartott készítményeket 

vásárolnak leggyakrabban az étrend-kiegészítő termékek széles kínálatából. De nagyon népszerűek a különféle “szépségfokozó termékek” is, azaz vitaminok, amik a hajhullás enyhítését, a haj erősségének, fényének növelését, a köröm erősítését, vagy a bőr rugalmasságának, feszességének fokozását ígérik.

2017-ig az OGYÉI vizsgálta, hogy egy Magyarországon újonnan piacra dobni kívánt étrend-kiegészítő termék megfelel-e minden rá vonatkozó szabálynak, és ezt követően engedélyt adott a forgalomba hozatalra.

2017 óta azonban már elég csak a forgalomba hozatali szándékot jelezni az OGYÉI-nek. Ez az úgynevezett notifikációs eljárás, egy egyszerű regisztrációs folyamat, “nem jelent mást, mint a termék címkéjének, adatlapjának és a közigazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolás benyújtását az OGYÉI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján” - áll a hatóság tájékoztatójában, ahol később világosan leírják: ez a rendszer “önmagában nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására”.

A forgalomba hozatali szabályok lazítására Magyarország uniós csatlakozása miatt kellett sort keríteni, ugyanis az Európai Unióban garantált az élelmiszeráru szabad mozgása. Az étrend-kiegészítők pedig élelmiszernek minősülnek, tehát ha sikeresen regisztrálták őket valamelyik uniós tagállamban, forgalmazhatók bármely másik tagállamban is.

További részletek a Lakmusz cikkében.